Somogy megye múltjából 2008 - Levéltári Évkönyv 39. (Kaposvár, 2009)
Nübl János: Somogyi honatyák szereplése a Képviselőházban 1910 és 1914 között
SOMOGYI HONATYÁK SZEREPLÉSE A KÉPVISELŐHÁZBAN 1910 ÉS 1914 KÖZÖTT NÜBL JÁNOS Bevezetés Az 1910. évi általános országgyűlési képviselő-választások után összeülő Képviselőház első világháború előtti ülésszakai a magyar parlamentarizmus történetének egyik legviharosabb időszakának tekinthetők. Az utolsó békeévekben az obstrukció mellett, házelnöki házszabálysértések, macskazene, ülésteremben intézkedő karhatalom, képviselői kizárások, revolverlövések, ellenzéki bojkott, kardlapozás rombolta (tovább) a Ház méltóságát. Már a korszakban is szóvá tett „erkölcsi süllyedésért" elsősorban maguk a képviselők hibáztathatok. A honatyák képviselőházi tevékenysége dokumentálva van. A képviselőházi napló nagy érdeme, hogy az országosan ismertek mellett, a korszak országgyűlési képviselőinek többségét kitevő, a történelemkönyvekben nem szereplő, úgynevezett „mezei képviselők” személyiségéből is megőrzött egy-egy darabot. A dualizmus korszakának utolsó általános országgyűlési képviselő-választásain Somogy vármegyei választókerületben szerzett mandátummal 8 férfiú került a magyar törvényhozás első kamarájába. Tanulmányunkban a képviselőházi naplót vizsgálva, eme nyolc somogyi képviselő első világháború előtti képviselőházi tevékenységét, honatyai magatartását igyekszünk bemutatni. Somogy vármegye országgyűlési képviselő-választói 1910-ben Az 1910. évi országgyűlési képviselő-választások idején Somogy vármegyében 27 185 férfi rendelkezett választójoggal; a törvényhatóság választóinak össznépességhez viszonyított aránya (7,4%) meghaladta az országos átlagot (6,4%). Az 1874. évi XXX1I1. törvénycikk1 határozta meg a választójogosultak körét.2 A törvény általános követelményként írta elő, hogy választó csak 20 éven felüli, atyai, gyámi vagy gazdai hatalom alatt nem álló férfi lehetett. A további, részletes - adózási, műveltségi - feltételek kategóriákba sorolták a választókat. A korabeli választói névjegyzékeken hét rovat szerepelt: 1. A régi jogon választók, akik 1848 és 1872 között a választói névsorokra „régi jogon” - tehát 1848 előtt fennállott kiváltságaik okán, mint nemesek, városi polgárok - kerültek fel. 2. A földbirtokuk révén választók, akik legalább - úrbéri értelemben vett - egy negyed telek vagy alihoz. hasonló kiterjedésű földbirtok után fizettek adót, illetve szabad királyi és rendezett tanácsú városokban olyan f öldet bírtak, amelyet legalább 16 forint tiszta jövedelem után róttak meg földadóval. Az úrbéri egy negyed telek nagysága az Erdély nélküli Magyarországon vármegyénként és a földek osztályzata szerint 7,5 és 15 kataszteri hold között váltakozott; Somogybán 9,5 kataszteri hold föld után adót fizetve lehetett valaki választó.3 A városi választók számát a vármegyében meglehetősen korlátozta az a tény, hogy Somogy a korban mindössze egy várossal - Kaposvár rendezett tanácsú várossal - büszkélkedhetett. 3. 1 lázbirtokuk révén választók a szabad királyi vagy rendezett tanácsú városokban legalább három lakrészes ház után, községekben pedig legalább 105 forint évi tiszta jövedelmet biztosító ház után fizettek házadót, illetve házbéradót. 4. 1874. évi XXX1I1. te. 5. §-a révén választók: Erdély-történelmisajátosságai miatt - választójogi szempontból elkülönült az ország többi részétől. Az eltérő szabályozás a fenti paragrafusban öltött testet. Erdélyben tehát választó volt az, aki földbirtok esetén legalább 84 forint tiszta 1 „1874. évi XXXIII. te. az 1848. V. te és az erdélyi II te. módosításáról és kiegészítéséről.'' In. Magyar Törvénytár, (a továb- biakban: MT) 1872 - 1874. évi törvénycikkek. Bp., 1896, Franklin Társ. 314 - 332. p. 2 1899-ben a törvénycikk módosíttatott, s az adóhátralékos választók visszakapták választójogukat. „1899. évi XV. te. az országgyűlési képviselő-választások feletti bíráskodásról.'’ 141. §. In. MT. 1899. évi törvénvezikkek. Bp., 1900, Franklin Társ. 80-81. p. 3 Schwarez Gyula: Magyarország helyzete a Reálunióban. Pest, 1870, Stolp ()., 75. p. 93
