Somogy megye múltjából 2008 - Levéltári Évkönyv 39. (Kaposvár, 2009)
Kiss Norbert Péter: Kovács-Sebestény Gyula tevékenysége a „Somogy” című hetilap tükrében
Elemyék azt írták, hogy a tanfelügyelői tisztség létrehozásakor még azt gondolták, hogy a tan- felügyelő feladata „a néppel kötött kölcsönös egyezmény utján” a népiskolák szervezése, rendezése lesz - ám reményeikben csalódniuk kellett, nem tanigazgatókat kaptak. Márpedig a népiskolák ügyének tanigazgatóra lenne szüksége. A felállítandó újabb hatóság helyett azt javasolták, hogy az arra fordítandó összegből inkább építsenek új iskolákat vagy mintaiskolákat. Iskolalátogatások, szervezőtevékenység Jóllehet, az 1868-as népiskolai törvény előírta, hogy a tanfelügyelőnek kötelessége évente minimum egyszer meglátogatnia az iskolákat, azonban ez teljesíthetetlen feladatnak bizonyult főként a települések szétszórtsága és (főleg télen) az utak járhatatlansága miatt. Emellett a hivatali elintézendők száma is egyre csak növekedett. 1871-ben Tálasi Gyula személyében másod-tanfelügyelőt neveztek ki Kovács-Sebestény mellé, majd 1872-ben Tobak Benő tollnokként került a tanfelügyelőségre, s ez hatalmas segítséget jelentett az ügyvitel szempontjából. Ezek után észlelhető az iskolalátogatások nagyarányú megnövekedése. A helyzet javulásához hozzájárult a minisztérium 1877. évi rendelete ideiglenes iskolalátogatók kinevezéséről, kiknek feladata az iskolák meglátogatása volt, mivel a tanfelügyelők nem bírták ezt a feladatot egyedül ellátni. Közülük Hegyessy Kálmán osztotta meg az olvasóival a tapasztalatait a „Somogy”-ban. Első cikke68 az 1878. július 2-ai számban jelent meg. Ebben általánosságban ír a tanügyigazgatásról. A tanfelügyelői látogatásokat hasznosnak tartotta, mert serkentőleg hatottak a tanítókra és a növendékekre is. Ám Kovács-Sebestény Gyula ezt a feladatát nem tudja egyedül ellátni, ezért „a tanügy iránt szeretettel és buzgósággal viseltető férfiak kerestettek fel, kik »iskolalátogató« czim alatt bizonyos számú községekben iskolák meglátogatásával és megvizsgálásával bízatnak meg. ”69 A Somogy 1869. évi 50. számában „Szélcsend a köznevelés terén” címmel jelent meg egy cikk. A szerző szükségesnek tartotta, hogy a tanfelügyelő meglátogassa a hatáskörébe tartozó iskolákat. „Hajh mily sok mindent fog látni, s mily sok mindent nem látni a tanfelügyelő úr e kirándulásában. Lát roskadt, setét iskolákat; üres padokat (télen is gyakran); s nem lát taneszközöket, tankönyveket, Íróeszközöket stb."‘° Roboz István „Mennyi világtalan?!” című írásában így fakadt ki a megyében uralkodó oktatási viszonyok és a mentalitás miatt: ,(Nem elég sunyárkolni; csak kiabálni, hogy tűz van, aztán oltani senki sem megy!! Nem elég tudni, hogy a vármegyében mennyi lelki-vak van, hanem vezetni is kell őket. Nem elég csak búzát hinteni, hogy gyomrunkat tápláljuk; hanem hintsük a betűket is, melyek után az aratás közös ünnep lesz\”‘l Vele szemben Szalóky Dániel csokonyai református tanító, a későbbi Somogy Megyei Tanítóegylet elnöke bizakodó hangú cikket közölt a lap 1870. évi 23. számában, „Mozgalmak a népnevelés érdekében” címmel. „Felderül már a népnevelés országának várvavárt hajnala”12 71 72 - lelkendezik a szerző. Optimista hozzáállásának okai között megemlítette a rengeteg cikket és írást, amelyek a újságban jelentettek meg a népnevelésről, a népnevelési egyletek alakítását (többek között a csokonyait emeli ki), valamint az egyre több olvasókör létrejöttét (1870-ben három alakult, Komlósdon, Csokonyán és Visontán). A hetilap 1870. évi 20. számában „Jellemző adatok népiskola ügyünk jelen történetéhez” címen felháborító adatokat közöl a cikkíró. Az említett dolgok a szigetvári járás egyes iskoláiban estek meg. A Magyar-ujfaluban történt eset kapcsán a községbíró műveletlenségét emelték ki. Teklafaluban az iskolaszék elnökét és a néptanítót az utcán „dehonesztálták”, mert eleget téve kötelességüknek, bejegyezték és meg akarták büntetni az iskolakerülőket. Endröczön „valódi patriarchális életet”73 élnek, ugyanis a tanítót árlejtéssel fogadták, s gyakran még a kanászt is jobban megbecsülték nála. 68 Hegyessy Kálmán: Iskola-látogatás. In. S. 1878. jól. 2. 27. sz. 1-2. p. 69 Uo. 70 Szélcsend a köznevelés terén. In. S. 1869. dec. 14. 50. sz. 2. p. 71 Roboz István: Mennyi világtalan?! In. S. 1871. aug. 15. 33. sz. 2. p. 72 Szalóky Dániel: Mozgalmak a népnevelés terén. In. S. 1870. jún. 7. 23. sz. 3. p. 73 Elemy Sándor: Jellemző adatok népiskola ügyünk jelen történetéhez. In. S. 1870. máj. 17. 20. sz. 3. p. 82
