Somogy megye múltjából 2008 - Levéltári Évkönyv 39. (Kaposvár, 2009)
Gőzsy Zoltán: Szigetvári és dél-somogyi kereskedők a 18. század elején
SZIGETVÁRI ÉS DÉL-SOMOGYI KERESKEDŐK A 18. SZÁZAD ELEJÉN GŐZSY ZOLTÁN A kereskedők Somogy újkori kereskedelmének alapvető, nagy forrásbázis alapján elkészített szakirodalma van, Szili Ferenc Kaposi Zoltán és T. Mérey Klára is érdemben foglalkozott mind a kereskedelem fejlődésével, mind a vásárokkal, mind pedig a közlekedési lehetőségekkel.1 Ezen kitűnő szerzők azonban kevéssé vagy egyáltalán nem érintik az 1700-as évek elejét, a Rákóczi-szabadságharc éveit, argumentációjuk jórészt az 1720-as évektől kezdődik a megyei források adottságainak megfelelően. E kisebb esettanulmányban ennek a rövid időszaknak dél-somogyi kereskedelmi tevékenységét, a piaci lehetőségek problematikáját kívánom bemutatni. Miként más, hasonló helyzetű település, úgy Szigetvár is csak akkor volt képes történelme során kiemelkedni, bizonyos fokú gyarapodást, fejlődést produkálni, amikor speciális funkciókat szerzett. A 16. század kezdetétől a 18. század elejéig ez a funkció a katonai volt, ami a város pályáját jelentős mértékben meghatározta. Az állandó katonai jelenlét világi és egyházi közigazgatási feladatok megjelenését vonta maga után. Azáltal, hogy az itt állomásozó katonák biztonságot teremtettek egy bizonytalan időszakban, gazdasági és társadalmi fejlődést indukáltak a városban. Különösen érvényes volt ez a dél-dunántúli régióban a Rákóczi-szabadságharc idején. A 17. század végére és a 18. század elejére egyrészt kereskedelmi központtá, másrészt kereskedők kedvelt lakhelyévé, stratégiai állomásává vált Szigetvár. Főleg ez utóbbi megállapítás volt érvényes. Ennek több oka is volt. Építhettek az itt állomásozó katonaság felvásárló tevékenységére, másrészt kereskedelem-stratégiai szempontból kiváló helyen feküdt a város, és ideális helyszínnek tarthatták a városban letelepült kereskedők. Egyrészt ebben a régióban találkozott - elsősorban német kereskedők működésének köszönhetően - a Stájerországból, Radkersburgon, Nedelicen, illetve Kanizsán keresztül folyó dél-keleti irányultságú kereskedelem, másrészt a délszláv, balkáni területekről Magyarországra irányuló, rác kereskedők által művelt kereskedelem is erre bonyolódott. A város előnyös fekvését csak fokozta, hogy a piaci központnak számító és komoly felvásárló potenciált jelentő Pécs és Eszék viszonylatában helyezkedett el, és innen könnyebben voltak elérhetőek különböző termékekkel a szlavóniai határőrvidék központjai. A régióban található katonaközpontokra specializálódtak a Szigetvárra települő kereskedők, akik Szigetváron, Eszéken és Brodon szolgáló katonaságot célozták meg termékeikkel. A 18. század kereskedelmi tendenciáit, a kereskedők specifikumait, szokásait vizsgálva azt láthatjuk, hogy a Szigetváron élő vagy csak rövidebb időre letelepülő kereskedők ezeket a lehetőségeket igyekeztek maradéktalanul kihasználni. A rendelkezésünkre álló források alapján arra a következtetésre juthatunk, hogy a 18. század első felében kialakultak bizonyos tendenciák a regionális, illetve a régiók közötti kereskedelemben. 1703-ig elsősorban a pesti rác kereskedők a meghatározók, ők végezték a távolsági kereskedelmet, és ők domináltak a térség vásáraiban is. A Rákóczi-szabadságharc dél-dunántúli térnyerése, a kuruc és szerb csapatok közötti konfliktusok, továbbá a rác és magyar lakossággal szembeni atrocitások azonban átalakították a kereskedelmi szokásokat és a kereskedők összetételét. 1703-1704 után hirtelen kiszorultak a pesti kereskedők, és szerepüket, tevékenységüket átvette egy zömében délről érkező rác kereskedő réteg, akik részben a Török Birodalomból folytatták merkatúrájukat (elsősorban Belgrádiról), részben szlavón területről (Eszékről), részben pedig már Dél-Dunántúl jelentősebb telepii1 Itt csak az ezzel kapcsolatos alapvető irodalmakat említeném: Szili Ferenc: Somogy megye kereskedelme a kései feudalizmus korában 1700-1848. Kaposvár, 1988. (a továbbiakban: Szili, 1988); Szili Ferenc: Vásárok Somogy megyében (1700-1848.) In. Somogy megye múltjából. Kaposvár, 1987. SML. (a továbbiakban: Szili, 1987) 187-219. p.; T. Mérey Klára: Utak és települések viszonya Somogy megyében a 18-19. század fordulóján. In. Somogy megye múltjából. Kaposvár, 1997. SML. 169-239. p.; Kaposi Zoltán: Kanizsa kereskedelmének története (1690-1849). In. Nagykanizsa. Városi monográfia. 2. Szerk. Lendvai Anna-Rózsa Miklós. Nagykanizsa, 2006. Nagykanizs M. J. Vár. Önkorm. 243-291. p. 41
