Somogy megye múltjából 2008 - Levéltári Évkönyv 39. (Kaposvár, 2009)
Csóti Csaba: Adalékok a Somogy megyei cigányság 1945–1949. évi történetéhez
A Nagyatádi járás főjegyzőjének jelentése Somogy vármegye alispánja számára a cigánykérdés megoldása tárgyában 8. Nagyatádi járás főjegyzőjétől Tárgy: Cigánykérdés megoldása V.sz.: S. 6102/1-1946. 651/1946. kzg.sz. Alispán Úrnak, Kaposvár Fenti számú rendeletére hivatkozással jelentem, hogy járásom területén kóborló cigányok mint a múltban, jelenben is előfordulnak. Csoportosan néhány család összeverődve jár és a községek közelében lévő fás, védettebb helyeken ütik fel sátraikat. Kétségtelen azonban, hogy az általános leszegényedés következtében többen munkát vállaltak. De a többiek még mindig koldulásból, de legfőképpen lopásból élnek. A humánus szempontok félretevésével megjavulásukig a legcélravezetőbbnek látszana szigorú őrizet alatti elkülönítésük és munkára szorításuk. Enyhébb intézkedés volna újkeletű cigány igazolvánnyal való ellátásuk a közlekedés megszigorításával és annak megszegése estén a legpéldásabb büntetés kilátásba helyezése. Különösen vonatkozik ez a mai időkre, amikor sertéspestis és baromfivész van, melynek köztudomásúlag legfőbb terjesztői a kóborló cigányok. De még fontosabb lenne ez a kiütéses typhus megbetegedés veszélyének idején. Járásomból a cigányok elfogadható életmódjáról kaptam jelentést, a somogyszobi, szabási és nagyatádi jegyzőktől, ahol a cigányok elég jó példát mutatva munkát vállalnak. Véglegesen megtelepedtek és gyermekeiket iskoláztatják. Nagyatád, 1946. évi március hó 30.-án. Dr. Takáts Emil járási főjegyző Forrás: SML Somogy vármegye alispánjának általános iratai, 18045/1947. 6102/1946. a.sz.-hoz. Géppel írt tisztázat. Eredeti aláírással és főszolgabírói körbélyegzővel ellátva. Szöveghű átírás. 9. A Szigetvárijárás főjegyzőjének jelentése Somogy vármegye alispánja számára a cigánykérdés megoldása tárgyában 782/1946. Szigetvári járás főjegyzőjétől Alispán Úrnak, Kaposvár S. 6102/1-1946. sz. rendeletére hivatkozással jelentem, hogy a járás területén kóborló cigányok magatartása nem változott, úgyszintén magaviseletük sem. Körülményeik csak a földhöz jutottaknak változtak, kik igyekeznek a juttatott földet megmunkálni. Magatartása a többi cigánynak nem változott, ellenkezőleg, kihívóbb hangnemet használnak. A fent előadottak alapján nagyobb mérvű változás nem állott be, véleményem szerint a cigányok társaságából a megrögzött és többszörösen visszaeső bűnösöket el kell távolítani, mert tapasztalat szerint a főbb bűnösök eltávolításával a többi dolgozni igyekezett. A járás területén Lajosfa pusztán lakó oláh cigányok télen erdei munkát, nyáron mezőgazdasági munkát vállalnak, gyermekeiket iskolába járatják, így ezek részére történő házhely stb. juttatással hasznos polgárokat lehetne nevelni és talán ily példa nyomán a többi dologtalan is serkentve lenne a munkára. 168
