Somogy megye múltjából 2008 - Levéltári Évkönyv 39. (Kaposvár, 2009)
Tóth Ágnes: A földreform és a társadalmi szerkezet változásának néhány összefüggése a Dél-Dunántúlon (1945–1949)
Szentlőrinci 6542 28 061 1787 4345 153 1492 8667 Villányi 3150 14 032 2157 881 1788 370 3911397 Összesen 42 416 163 203 18 294 21 560 9241 7903 2772 1041 5428 4. táblázat. Baranya megyében a földreform során juttatásban részesültek száma37 Az alispáni jelentés kitért a gazdálkodás egyes - főleg személyi - vonatkozásaira is. Kiderül a kimutatásból, bogy az újonnan földhözjuttatottak az elmúlt 4 évben vagyongyarapodást gyakorlatilag nem tudtak elérni, sőt az új gazdák körében még ekkor is van, aki a számára juttatott földet nem műveli meg. Viszonylag magas az állandóan vagy alkalmilag mezőgazdasági munkást foglalkoztató gazdák száma. Föltűnő azonban, hogy ezzel a lehetőséggel a korábban is gazdálkodók élnek lényegesen nagyobb számban, nyilván ezekben az esetekben már kialakult foglalkoztatási kapcsolatokról volt szó. A földjüktől megfosztott svábokat nagyobb részben a korábban is gazdálkodók foglalkoztatják, ami a telepesek és a helybeliek közötti bizalmatlanságot, a korábbi konfliktusok földolgozatlanságát jelzik. Fölhívja az alispán arra is a figyelmet, hogy a megye több községében, ahol az 1941. évi népszámlálás során nem, vagy nagyon kisszámú német nemzetiségű és anyanyelvű lakosság élt, most a számuk jelentősen nőtt. Azaz a ki nem telepített németek a megyén belül átköltöztek más településekre. Egyrészt azért, mert korábbi lakóhelyükön, vagyonuktól megfosztva elvesztették megélhetésük alapjait, s nem kívántak cselédként talán éppen saját korábbi birtokukon dolgozni, másrészt egy idegen környezetben jobban el lehetett „rejtőzni” a további hatósági zaklatások elől is, a helyi társadalom tagjaival való kapcsolatot pedig nem terhelték korábbi konfliktusok. Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a második világháború után mind a társadalom, mind a politikai elit jogos törekvése volt Magyarország elavult társadalmi szerkezetének megváltoztatása. Érthető volt az is, hogy az új elit ezzel az átalakítással saját hatalmi helyzetét is igyekezett erősíteni. Az eljárás történelmi megítélése szempontjából azonban az a döntő, hogy e törekvések hozzájárultak-e a hatékonyabb és harmonikusabb társadalmi viszonyok kialakulásához. 1. A földref orm és a telepítések végrehajtása meghatározóan befolyásolta ennek a régiónak is a nemzetiségi összetételét. Az 1920. évi népszámlálás adatai szerint a Magyarországon élő nemzetiségek aránya az összlakossághoz viszonyítva immár alig érte el a 10%-ot. Az 1930. évi népszámlálás során már nem volt megye, amelyben a magyar anyanyelvűek ne lettek volna többségben: arányuk még Baranya megyében is meghaladta a népesség kétharmadát. A trianoni országterületen a homogenizálódás az asszimiláció eredményeként 1941-re tovább folytatódott. A lakosság majd 93%-a magyar anyanyelvűnek, 95%-a pedig magyar nemzetiségűnek is vallotta magát. Az ország egyetlen számottevő kisebbsége a 475 491 főt számláló németség lett. Ez a folyamat a telepítések, megfélemlítések, nyílt presszió hatására a második világháborút követően betetőződött. Az 1949. évi népszámláláskor az ország lakosságának 98%-a mind nemzetiség, mind anyanyelv tekintetében magyarnak vallotta magát. A második világháború utáni első népszámlálás során, 1949-ben a magyar anyanyelvű lakosság csak két megyében nem érte el a 97%-os arányt: Békésben (94,23%), ahol a kisebbségi anyanyelvűek több mint egyötödét írták össze, és Baranyában, ahol a nem magyar anyanyelvűek majd 13%-a élt. E két megye adta a kisebbségi anyanyelvűek egyharmadát, miközben területükön a népesség egytizede sem lakott. A vizsgált területen a német anyanyelvűek aránya minimálisra - Baranya megyében 27,5%- ról 1,5%-ra, Somogy megyében 3,1%-ról 0,1%-ra, Tolna megyében 26,8 %-ról 1,1,%-ra— csökkent. A nemzetiségi bevallási hajlandóság - tekintettel arra, hogy a kitelepítések elsősorban az 1941. évi népszámlálásnál magukat német nemzetiségűnek vallókra terjedt ki -, mélypontra került. A légkörről tanúskodik, hogy Baranya megyében, ahol az 1949. évi népszámláláskor 5446 német anyanyelvű személyt írtak össze, német nemzetiségűként mindössze 323 személy került nyilvántartásba, akkor, amikor az alispáni összeírás 34 413 személyt tüntet föl németként. 37 37 BML Baranya megye alispánjának iratai. Elnöki iratok 97/1949. alapján. 151
