Somogy megye múltjából 2008 - Levéltári Évkönyv 39. (Kaposvár, 2009)
Récsei Balázs: Egy „csodahely” kialakulása és annak hatósági kezelése – az 1925-ös nagyszakácsi látomások és következményei
A csodában hívők mindenben saját igazuk igazolását keresték. Ez idő tájt esett darabjaira egy meteorit valahol Sopron felett és egyes részeit megtalálták Burgenlandban. A „csodahely” fanatikusai - a betlehemi csillag „ötlete” nyomán - a hullócsillag, azaz meteorit röppályája irányának Nagyszakácsit vélték, mondván, hogy az égiek jelet adtak a „csodahely” valódiságára.4 Az augusztus végén feltűnt meteorit más vélekedések szerint magát Szűz Máriát szállította Nagyszakácsiba.48 49 Valószínűnek látszik, bogy a meteorit feltűnése jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a hatóságok fellépése ellenére szeptemberben is sokan látogattak el az elhíresült somogyi községbe. A Katolikus Egyház tiltása ellenére a zarándoklatok továbbra is folytatódtak. A hatóságok megpróbálták a falutól távol tartani az egyre távolabbi helyekről is érkezőket. A határban csendőrkordonokat állítottak fel. Egyik ilyenhez érkezett 1925. szeptember 8-án délután a Zala megyei Nagy- és Kisrécse vidékéről egyházi énekeket énekelve mintegy 1400 zarándok. Az újság szerint azzal az ürüggyel jutottak túl a csendőrökön, hogy azt hangoztatták a zalaiak: nem Nagyszakácsiba igyekeznek, hanem a távolabbi Felsősegesdre, ahol búcsú lesz. (Feltehető, hogy a csendőrök egyszerűen tartottak a tömegtől.) A zalaiak a „csodahely” körül kezdtek csoportosulni, mire a nyomukba eredő csendőrök szét akarták oszlatni a tömeget. A hitükben sértett emberek bízva túlerejükben most is fenyegetően léptek fel, azonban ekkor a csendőrök egyike szorult helyzetükben a sokaságba lőtt. Egy nagyrécsei asszony a helyszínen meghalt50 és ugyanaz a golyó egy másikat megsebesített. A megdöbbent és megijedt emberek szétszéledtek.51 A fegyverhasználatot a vizsgálat utólag jogszerűnek minősítette.52 53 A további zarándoklatokat azzal igyekeztek meghiúsítani, hogy tífuszjárványra való hivatkozással nem engedtek be csoportosan embereket a Marcali járás területére és megerősítették a csendőrkordonokat.o! Ugyanakkor más forrás szerint a Nagyszakácsiban fellépett tífusz ellenére „a látomásoknál sokkal nagyobb csodának lehet tekinteni azt a körülményt, hogy a ragályos betegségek mindeddig komoly veszedelem formájában nem jelentkeztek".54 Végül is a hatóságok elérték céljukat: lassan elenyészett az érdeklődés a nagy port felvert események iránt. November végén a helyi sajtó arról tudósíthatott, hogy a sokak által,gyehenna papnak” kikiáltott nagyszakácsi plébános, Séllyei Imre hívei áldozatkészségének köszönhetően felavathatta a felújított templomukat. A „csodahelyre” és az ott építendő kápolnára már nem is történt utalás.55 A híveknek pedig Somogy megye első számú zarándokhelyének, a híres andocsi kegytemplomnak a fontosságát hangsúlyozták, pedig a legenda szerint ennek kegyszobra nem kevésbé csodás módon került mostani helyére, mint ahogy a nagyszakácsi jelenések történtek.56 57 A nem bulvárnak számító lapok mindvégig nehéz helyzetben voltak. A szenzáció jól eladja az újságot, azonban a hatóságok irányelveit figyelembe kellett venniük, mivel az utóbbiak is tudták, hogy a sajtóhírverés milyen mozgósító erejű. A helyi újságoknak az első „csodahíradás” után elítélően kellett írniuk. A Nagyszakácsiból „eltávozott” angyalok Tapsonyban kezdtek megjelenni. Miután hosszú cikkben ismertették egy juhász látomásait, leszögezték: nagyon helyes hogy eltiltották ezt az embert attól, hogy e csodás dolgokat másoknak elmesélje... A korábban már említett devecseri fiatalember, akit Gaál Gyulának mondanak a források, miután el kellett távoznia Nagyszakácsiból odahaza próbálta megidézni Szűz Máriát. A devecseriek egyre nagyobb számú csoportja imádkozott éjszakáról-éjszakára a templomukba. A falon egyszer csak feltűnt Szűz Mária alakja! Az imák még buzgóbbak lettek és valaki elszaladt a plébánosért, hogy ő 48 A soproni meteorhullás és a szakácsi csoda. In. Ú-S. 1925. szept. 8. 4. p 49 (hl): Nagyszakácsi. In. ZK. 1925. szept. 3. 3. p. 50 SML XXXIII. 1. Anyakönyvi másodpéldányok gyűjteménye. Nagyszakácsi halotti anyakönyv 1925. 49. fsz. Császár Józsefné, született Péter Julianna 47 éves római katolikus vallású nagyrécsei lakos. A halál oka: agyonlövés csendőr által, időpontja: 1925. szeptember 8. de. 8 óra. 51 Zalai bucsusok megtámadták Nagyszakácsiban a rendőröket. In. Ú-S. 1925. szept. 10. 3. p. 52 Szakácsiban jogos volt a csendőr fegyverhasználata. In. U-S. 1925. szept. 27.4. p. (Hivatkozik a pécsi csendőrkerület parancsnoksága vizsgálatának eredményére.) 53 Somogyvármegye közigazgatási bizottságának október havi ülése Foglalkozik Nagyszakácsi kápolnaépítési ügyével. In. Ú-S. 1925. szept. 16. 1. p. 54 A nagyszakácsi csoda hátteréből. In. ZK. 1925. szept. 18. 3. p. 55 In. U-S. 1925. nov. 28. 3. p. 56 Nagyszabású zarándokhellyé akarják fejleszteni Andocsot. In. Ú-S. 1927. okt. 2. 1. p. 57 Nagyszakácsi helyett Tapsony lett az újabb látomások színhelye. In. Ú-S. 1925. dec. 20. 3. p. 121
