Somogy megye múltjából - Levéltári Évkönyv 38. (Kaposvár, 2007)
Gőzsy Zoltán: Adalékok Somogy vármegye világi és egyházi közigazgatásához a 17. század végén és a 18. század első harmadában
Jut, Endréd, Törökkoppány, Igal és Kaposvár helységek vannak tolnai helységekként megemlítve. 90 Középkori oklevélre támaszkodva közli azoknak a helységeknek a jegyzékét, amelyeket a somogyiak még „erőszakkal" választottak el Tolnától. 91 Egy másik, szintén a tolnaiak jogait bizonyítani igyekvő irat szintén számol Kaposvárral, továbbá a környékén fekvő Szentbalázzsal, Sántossal is. 92 A Broderich-féle jegyzéken szereplő helységek hovatartozása mindegyik érintett megyének evidenciának tűnt. így a vármegye keleti határait csak hosszas helyszíni szemlék, határjárások és tárgyalások után lehetett meghatározni. Ezek eredményeképpen, illetve az 1696. januárjában a hidvégi lakosság és a császári csapatok között történt incidens 95 hatására Esterházy Pál nádor 1696 március 15-én kelt leiratával egyrészt a Somogy és Tolna, másrészt a Somogy és Baranya közötti határokat is kijelölte. E szerint Somogy északkeleti határát a Balatonból kiömlő Sió folyóban állapította meg. így az ettől délre eső helységeket (Hidvég, Igal, Kiliti, Koppány, Adánd stb.), valamint az Almamellékig terjedő vonalon fekvő falvakat Somogy területéhez csatolta, ellenben Ozora, Tamási, Dombóvár, Döbrököz, Pincehely helységeket Tolnának ítélte oda. A kérdés azonban nem zárult le a nádori ítélettel, és még az 1710-es évek elején is felmerülnek viták ezzel kapcsolatban. Miután például a Somogy megyei comissarius három Tolna megyei falutól is kért kenyeret Schilling óbester részére, a tolnai alispán, Broderich mérges levelet írt neki („Kegyelmed, hagyjon békét Tolna vármegyének; parancsoljon Somogyban, hiszen hála Istennek én még meg nem holtam."). 94 Sokkal nehezebb volt a Somogy és Baranya közötti határ megállapítása, itt ugyanis egy kulcsfontosságú település, Szigetvár hovatartozása okozott nehézséget. Szigetvár a XVIII. században mindvégig jelentős szerepet játszott Somogy vármegye életében, annak nemcsak legnagyobb, de legfejlettebb települése is volt. A század elején Szigetvár számított a vármegye központjának, annak ellenére, hogy a megye szélén, annak keleti határán feküdt. A hódoltság után az első önálló megyegyűlést (1710. május 11.) Szigetváron tartotta Somogy tisztikara. 95 A város vezető szerepét mutatja többek között az is, hogy a hódoltság után, amikor még tisztázatlanok voltak a mértékegységek, az 1713. október 16-17-i vármegyei részgyűlés azt a statútumot adta ki, hogy a kádárok olyan mérőket készítsenek, amelyek Szigetváron használatosak, és a jövőben csak ezeket használhatta minden település a kereskedelemben. 96 Mindezeket előre vetítve érthető, ha Somogy vármegye nem fogadta el Esterházy Pál nádor azon 1696-ban kelt ítéletét, hogy Szigetvárt és a környező falvakat Baranyához csatolják. Az évekig húzódó ügy végén a nádor 1699. június 23-án, Kismartonban kelt ítéletlevelével a pécsi püspökség alapítólevelére támaszkodva Szigetvárt Somogy vármegyéhez sorolta. 97 Somogy megye déli határait tekintve Körös megyével, illetve a határőrvidékkel támadt vita a Répás-kerülettel kapcsolatban. Zákány településnél a Dráva kettéágazik, és Bélavárnál egyesül újra. Ezt a szigetet nevezik Répásnak. A terület a középkorban és a kora újkorban Somogyhoz tartozott. Ezt az állapotot támasztotta alá az a geográfiai tény, hogy a terület a Dráva folyásától északra fekszik. A visszafoglaló háborúk után azonban hónát határőrök foglalták el önkényesen (violenter occuparunt), és Somogy vármegye 1692. november 7-i tiltakozása ellenére sem adták vissza a területet. Az 90 A „Kaposvár" bejegyzéssel kapcsolatban: a forrásban eredetileg Kapus-ként szerepelt, ezt ugyanaz a kéz később Kaposvárra javította. TML. 10:16. 1. 91 Nék (Nyék), Som, Killiti (Kiliti), Adant (Ádánd), Jut, Idvigy (Hidvég), Fok, Endréd (Endréd), Kopany (Törökkoppány), Igall (Igal), Kapus (Kaposvár). TML. 10:16. 55. p. 92 TML. 10:16. 48. p. Az 1695-ben kiküldött bizottság szintén úgy vélekedett, hogy alaptalanok Tolna vármegye ilyen mértékű kérései. 1 lolub, 1974. 10. p. 93 A nádor az 1695-ben készült bizottsági jelentés, illetve a pozsonyi kamaránál lévő 1534. évi dikális lajstrom alapján húzatta meg a határokat. 1696. januárjában súlyos kimenetelű összecsapás zajlott le a hidvégi lakosok és a császári katonák között, és ennek során 20 katona életét vesztette. A hídvégiek elégedetlenségének az volt az oka, hogy Somogy és Tolna is a magáénak tekintette őket, így mindkét megye részére adózniuk kellett, és ebben a nehéz időszakban kerültek a településre Levennau hadbiztos a Starhemberg-ezred katonával, hogy téli szállást keressenek az élelmiszerszállító szekereiknek. Holub, 1974. 11. p. 94 Holub, 1974. 11-12. p. 95 Somogy vármegye közgyűléseiről: Kanyar, 1986.; Tóth Péter, 1990. 96 SML, Jkv. 1658-1728. 251-252. A török hódoltság után külön státusza volt Sziget városának és a várnak. A város Nagy Sziget (Magnum Szigeth, Gross Siget) néven külön birtokot alkotott a település környékén lévő földterülettel együtt, a várban pedig katonaság állomásozott. Gőzsy, 2006. 70. p. 97 Németh Béla: Szigetvár története. Pécs, 1903. (a továbbiakban: Németh, 1903.) 337-338; Gőzsy, 2006. 147. 7(1
