Somogy megye múltjából - Levéltári Évkönyv 38. (Kaposvár, 2007)

Dominkovits Péter: Az 1635. évi „nagybajomi" urbárium (Forrásközlés)

Település Földbirtokos 1598 Földbirtokos 1626-1627 Jákó Perneszy András p Kishajóm Horváth Ferene, Koroknay János ? Lók Bakó Farkas p Lukafa Horváth Ferenc Különböző nemesek Nagybajom Bucsányi Farkas, Horváth Ferenc, Koroknay János Különböző nemesek Patca (Pacsaj)

24 Geréczi Bertalan, Batthyány Kristóf ? Szenna Perneszy András Perneszy család Szentkirály Györkönyi Bálint ? Szentmargita Lengyel István Különböző nemesek Szentmárton Pécsi püspök Különböző nemesek Visonta Horváth Ferenc és János Különböző nemesek 2. táblázat: Az urbáriumban szereplő települések birtokosai az 1598. és az 1626-1627. évi adóösszeírások szerint

2324 A 16—17. századi Somogy vármegyei magyar birtokos társadalom átalakulásának kutatása némely tekintetben még a jövő feladata, mely során az adóösszeírások adatainak további értékelése mellett a hódoltságon kívül élő nemesség hódoltságbeli birtokviszonyainak, birtokforgalmának adatolása is csupán újabb egyedi eset szintű megragadása is fontossággal bírhat.

25 Ezt példázza Szerémújlaki Horváth István (Honrath de Zerem Wylak), a pápai vár castellanusának esete, aki ősi örökségét, a felvallás idején pusztává lett Somogy vármegyei Balaton melletti Szentgyörgyöt teljességgel, minden haszonvételével egyetemben dominusának, Pápa földesurának, enyingi Török Istvánnak 600 magyar forintért eladta.

26 A 16-17. századi urbáriumok település-, társadalom- gazdaságtörténeti értéke jól ismert;

2

' részletes elemzése hasonló egykorú és későbbi források feltárásával lenne érdemes. így itt csak egy-két szempontot jeleznék. Az urbárium nyolc település esetében (Besenyő, Endrelaka, Kisbajom, Lukafa, Nagybajom, Patca/Pacsa, Szenna, Szentmargita, Szentmárton) közöl névsorokat; így a forrásszegényes időszakból több mint félszáz vezeték és keresztnévvel jelölt adózó tűnik fel. Ha a nagybajomiak névjegyzékére pillantunk, futó nominális „szemlézés" alapján egyaránt érzékelhető a lakosság csekély mérvű kontinuitása (pl. a 16. század derekáról - 1554-ből - ismert névanyagból az akkor kiterjedt Ács családnak, illetve a Laki famíliának itt egy-egy leszármazottjával találkozhatunk), miként újabb adatokat nyerhetünk a betelepülők identitáskutatásához (pl. Bek, Böjtös, Pap családok), vagy a migráció során átmeneti egzisztenciát alapított családokat fedezhetünk fel (pl. Kaszás, Puskás, Szigeti).

28 A földesúri adózás és szolgáltatások terén, nem csak az egyes etnikumok között, de az egyes etnikumokon belül is (magyarok és délszlávok, itt „tót"-nak nevezett horvát falvak) nagyon erős differenciálódást vehetünk észre. Míg a korábbi forrásokban Pernesz)' birtokként jelzett Szenna lakossága a többitől eltérően vagyoni differenciáltsággal, személyre szabottan adózott, a települések 23 A táblázat forrásai: Dávid 2001. 348-360 p., MOL M KA CP Com. Simigiensis 1626-1627. 472-482. p. 24 Minden bizonnyal itt a zselici dombvidéken, Szenna közelében fekvő Patea községről van szó. Ezúton köszönöm meg Gőzsy Zoltánnak a település beazonosításhoz nyújtott segítségét! 25 A kérdéskörre a donatiók nézőpontjából: Szakály Ferenc: Magyar birtokadományozások a török hódoltságban. In: Európa vonzásában. Emlékkönyv Kosáry Domokos 80. Születésnapjára. Szerk.: Glatz Ferenc. Budapest. 1993. 49-59. p. 26 ,,...totale[m] possessione[m] suam auiticam Zenth giorgij nuncupatum et in districtu Balaton szegh vocato, in Comitatu Simi0en[sij existen[tem] habitat», ad praesens in praediutn conversant..." MOL P 105 Dőn család levéltára, 2. csomó, Dénesfa, 1615. nov. 23. (feria secunda proxima post festum Beatae Elisabethae viduae) 27 Maksay Ferenc: Urbáriumok. In: A történeti statisztika forrásai. Szerk.: Kovacsics József. Budapest. 1957. 119-144. p. 28 Vö.: Solymosi 1979. 99. p.