Somogy megye múltjából - Levéltári Évkönyv 38. (Kaposvár, 2007)

Szántó László: Az 1956-os forradalmat követő megtorlás Somogyban, és a megtorlást elszenvedők adattára

egyértelmű megfogalmazással: „.. .le kell szögezni, hogy ma a rendőrség vezetője pártfunkcionárius, [...]ez a rendőrség a kommunisták rendőrsége." 1956. december 22-én született somogyi lakos ellen, államellenes bűncselekmény vádjával az első súlyos ítélet, még a Szegedi Katonai Bíróságon,

18 amikor 15 év börtönbüntetést szabtak ki Darvasi Sándor kadarkúti lakosra, fegyverrejtegetés vádja alapján. Az első hónapokban tehát a katonai bíróságokra várt az a feladat, hogy a statáriális és rendes bíráskodás útján kivegyék részüket az „ellenforradalom " maradványainak felszámolásából. A polgári bíróságokon, így az elsősorban érintett járásbíróságokon (nagyatádi, barcsi, csurgói) először tiltott határéitlépési, majd fegyverrejtegetési ügyekben indultak eljárások, általában kisebb mértékű, egy éven belüli szabadságvesztés büntetésekkel. A megyei bíróságok illetékességi körébe utalt államellenes szervezkedési és izgatási ügyek körében a legkorábbi tárgyalást 1957. január 8-án tartotta a Kaposvári Megyei Bíróság Hamvas József ügyében.

19 Az eljárás első szakasza több okból is szemléletesen tükrözi a megtorlási folyamat kezdeti sajátosságait. A megyei bíróság először elutasította a szervezkedés vezetésének vádjával beírni jtott vádiratot, és a járásbíróság elé utalta az ügyet. Az ítélet vihart kavart a megyei pártbizottságon. A megyei ügyész 1957. január 15-én kelt feljegyzése szerint a felmentő ítélet napján, január 8-án rendkívüli megbeszélést tartottak a szovjet városparancsnoknál Márton Géza bíró részvételével. A bíró kitartott álláspontja mellett, egyebek közt azzal is érvelve, hogy akiket október 30-án őrizetbe vettek, „azok rákosisták, a nép ellenségei voltak."

20 Az újabb tárgyaláson, másik bíró elnökletével, izgatás és fegyveres csoport szervezésének vádjával 3 év és 4 hónapi börtönbüntetésre ítélték Hamvast, amit a Legfelsőbb Bíróság helyben hagyott. A somogyi bírók hezitáló, burkolt ellenállásnak is minősíthető magatartásának megváltozásához közvetlenül hozzájárult az igazságügyi kormánymegbízott, Nezvál Ferenc felszólalása a bíróságok vezetőinek február 15-16-án tartott országos értekezletén. Egyebek közt így fogalmazott a bírói ítélkezési gyakorlattal szembeni elvárásokról: „...a jövőben kialakítandó helyes és törvényes bírói gyakorlatnak az a kulcskérdése, hogy az októberi események jellegét bíróságaink és bíráink ellenforradalomnak, avagy valamilyen nemzeti szabadságharcnak tekintik-e?"

21 Ez kétségtelenül egyenes beszéd volt, amelyet nem titkoltak el a nyilvánosság elől sem. A megyei bíróság politikai büntetőügyei közül néhány további eset kapcsán bemutatjuk az eljárások és/vagy körülményeik újabb sajátos jegyeit. A pártlapban 1957. január 20-án jelentek meg az első írások az „ellenforradalom" helyi eseményeiről, majd március 22 - 27. között ötrészes, fellengzős-gunyoros című sorozatban taglalták a kaposvári eseményeket: Somogyi extramagyarok tündöklése és bukása. Valójában a sorozat nemcsak az olvasóközönséget kívánta meggyőzni az események ellenforradalmi jellegéről, hanem alá kívánták támasztani az egy hónappal korábban letartóztatott Kunszabó Ferenc és Petőcz Sándor újságírók ellen folyó büntetőeljárás indokoltságát. Az izgatással és szervezkedés vezetésével vádolt újságírók közül - első fokon - Kunszabót 10 év börtönre, Petőczöt viszont csak 1 évi börtönre ítélték. Igaz, utóbbi csak mérsékelten fordult szembe a helyi vezetőkkel 1956 október-novemberében. Az újság terjedelmes beszámolót közölt a tárgyalás első napjáról, majd Lesújtott a proletárdiktatúra ökle című tudósításában az ítéletről. A lap részben hasonló módon járt el egy másik jelentős ügyben, bár érdekes módon, nem követte nyomon az ügy alakulását. Gábriel Jánost, a Vaskombinát munkástanácsának volt elnökét, a megyei forradalmi tanács elnökét 1956. november 4-én a szovjetek tartóztatták le, majd elhurcolták Ungvárra, és csak január végén helyezték szabadlábra. A Somogyországbíin 1957. március 3-án jelent meg a Becsületes embereket a Vaskombinát munkástanácsába című riport, melyben Gábrielt és több szakembert súlyosan megrágalmaztak. A büntetőeljárás

22 hosszan elhúzódott, s végül 1958. 18 Hadtörténeti Levéltár (Továbbiakban: HL), Szegedi Katonai Bíróság Rögtönítélő Tanácsának iratai. 10/1956. sz. 19 SML SM Bíróság B. 62/1957. Hamvas József perirata 20 SML. MSZMP SM Biz. 1. N./ Közigazgatási és Adminisztratív O. iratai. 20. ő. e. A Somogy Megvei Ügyészség jelentése az 1957. é\i munkáról. Márton Géza bíróval kapcsolatban a megvei ügvész készített feljegyzést 1957. jan. 10-én a pártbizottság részére. Ld! Uo.: Párt- és Tömegszerv. O. 76. ő. e. 21 A Somogyország néven megjelenő pártlap tudósításában közölték a beszédnek ezt a részét is. 1957. febr. 16. 2. Ld. még! Iratok az igazságszolgáltatás történetéhez. 1—4. Szerkesztőbiz. elnöke: Solt Pál, Szerk. Horváth Ibolva és mások. Bp., 1993-1996. 2. k. 685. 22 SML SM Bíróság B. 8.33/1957. Gábriel János és társa perének iratai.