Somogy megye múltjából - Levéltári Évkönyv 38. (Kaposvár, 2007)

Szántó László: Az 1956-os forradalmat követő megtorlás Somogyban, és a megtorlást elszenvedők adattára

- a BHÖ. 1. pontban: a demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés, mint bűncselekmény fogalma és esetei (vezető-szervező, továbbá tevékeny részvétel), - BHÖ. 2. pontban: a demokratikus államrend elleni izgatás különböző intenzitású esetei; ide sorolható a 7. pontba foglalt becsmérlés bűncselekmény is, amely a demokratikus államrendre tett lealacsonyító véleménynyilvánításban fejeződhetett ki, - BHÖ. 25., 33. és 34. pontban a fegyveres szervezkedés, illetve a fegyverrel és lőszerrel való visszaélés, fegyverrejtegetés eseteit rögzítették, - a BHÖ. 48. pontban: a tiltott határátlépés, annak segítése és elhallgatása (ez utóbbi csak ekkor került be a büntetendő cselekedetek közé). A második részben olvasható „Az államhatalom és az államigazgatás rendje elleni bűncselekmények" ismertetése, így például a hatóság, vagy magánszemélyek ellen csoportosan, vagy fegyveresen elkövetett erőszak, államtitok megsértése, társadalmi tulajdon lopása, megrongálása, a színlelt hatóságként elkövetett személyi szabadság megsértése, élet vagy testi épség veszélyeztetése, magánlak megsértése stb. Az iratok tanulmányozása alapján meg kell állapítani, hogy több olyan vádpont volt még, amelyet felhasználtak az események résztvevőivel szemben. A fegyveres testületek tagjaival szemben több esetben indítottak eljárást a szolgálati szabályzat megsértésének vádjával. A büntetőperek irataiból adatok nyerhetők az internálásokra is, mert az ítéletekben általában rögzítették, ha az elítéltet korábban közbiztonsági őrizetben is tartották. A büntetőperes iratokon kívül a negyedévente és évente - belső használatra - készített statisztikai füzetek szolgálnak összefoglaló adatokkal a politikai büntetőügyekről is. Sajnálatos, hogy nem mindig azonos szempontok alapján készültek az összegzések, illetőleg nem minden esetben közöltek egy bizonyos fajta kimutatást. A megyei rendőr-főkapitányság, azon belül is a politikai nyomozó osztály iratait a Belügyminisztérium Központi Irattárában, illetőleg az állambiztonsági osztályain őrizték, kezelték. Ennek kapcsán jelezni kell, hogy az igazságszolgáltatás és rendvédelem országos szerveinek anyagaiban is viszonylag kevés adatot sikerült fellelni a megtorlás megyei történetéről, sajátosságairól. Az igazságügyi szervek tekintetében - legalább is eddig - egyetlen használható forrást találtam, mégpedig a minisztérium által belső használatra készített országos igazságügyi statisztikai füzeteket.

11 A Belügyminiszter közvetlen irányítása alatt működő Politikai Nyomozó Főosztály

12 által készített „ellenforradalmi feltérképezések", valamint a személyi jellegű vizsgálati dossziék nagyon sok, bár nem mindig megbízható adatot tartalmaznak az események résztvevőivel szemben alkalmazott különféle büntetőintézkedésekről is. A megtorlás helyi politikai hátterének feltárásához a megyei pártbizottság és a helyi pártbizottságok iratanyaga bőséges adatokkal szolgál, bár a megmaradt iratok viszonylag keveset árulnak el a helyi államhatalmi szervek ez irányú tevékenységének közvetlen befolyásolásáról. A testületi ülések, aktívaértekezletek jegyzőkönyvein kívül az apparátus saját készítésű, vagy beérkezett jelentései, személyügyi levelezése, valamint a fegyelmi és panaszügyi iratok egyaránt tükrözik a megtorlás kiterjedtségét és módszereit. A helyi forrásanyagban fel nem lelhető adatokat is találtunk az MSZMP KB Adminisztratív Osztályának iratanyagában. A tanácsi szervek irataiból tájékozódhatunk a tisztségviselőik és alkalmazottaik sorsát érintő megtorló intézkedésekről, például számos tanácstag összeférhetetlenség címén történt eltávolításáról. A személyügyi és panaszügyi iratokból feltárulnak egyéb adminisztratív megtorló lépések - mindenekelőtt az elbocsátások - is. A megszálló szovjet alakidatok mellett fokozatosan nőtt a szerveződő karhatalom szerepe, amelyet - az ekkor még megbízhatatlannak tekintett - rendőrség helyett a honvédtisztekre, pártalkalmazottakra, valamint önkéntesekre alapozva hoztak létre.

13 Később a megyei rendőrkapitányságok 11 Ezek példányai még az Országos Széchényi Könyvtárban sem lelhetők fel, mindössze a megyei bíróság elnöki irataiban találtam meg az 1957. évi, valamint néhány negyedévi minisztériumi füzetet. Ld! SML SM Bíróság. C.) Elnöki iratok, 29-30. d. 12 Az említett irat az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában található: 3. 1.9. L/13. A BM Somogy Megyei Rendőr-főkapitánvság Politikai Nyomozó Osztályának jelentése az ellenforradalmi elemek somogyi feltérképezéséről a 16-os számú főosztályvezetői utasítás alapján. I-II. k. (1959. máj. 20.) 13 Az MSZMP ideiglenes vezető..., 1. k. 74., 75., 303., 306.