Somogy megye múltjából - Levéltári Évkönyv 38. (Kaposvár, 2007)

Vonyó Anita: Boskovits István nemesvidi zsidó orvos ingósági leltára (1944) Forrásközlés

bizonyítványban igazolta a Boskovits család áttérését, majd ugyanezt támasztotta alá Jakab Ferenc aktív lelkész nyilatkozata is. E gesztus, vagyis a megkeresztelkedés utólagos, ilyen módon történő igazolása korszakunkban nem volt megszokott jelenség. A marcali izraelita hitközség főrabbija, dr. Lövey Adolf is írásban bizonyította azt a tényt, hogy Boskovits Istvánt a zsidó hitfelekezet tagjaként nem tartotta nyilván. 10 Az igazolások átvizsgálása után, 1939. szeptember 18-án Somogy vármegye alispáni hivatala hivatalosan is tanúsította, hogy Boskovits István az 1939. évi IV. törvénycikk 1. §-a 3. bekezdésének a. pontja értelmében nem tekintendő zsidónak." Miután hatóságilag is igazolást nyert, hogy Boskovits a második zsidótörvény meghatározásai szerint nem minősül zsidónak, kérte az országgyűlési képviselő-választók egyéni és lajstromos név­jegyzékében is, neve mellől az 1938. évi XIX. törvénycikk 4. §-a első bekezdésében előírt záradék törlését. 12 Az erről szóló igazolást 1939. december 20-án adta ki Somogy vármegye Központi Vá­lasztmányának elnöke. 13 1943-ban a 2880/1941. M. E. számú rendelet értelmében Boskovitsot, közegészségügyi körben ellátandó honvédelmi munkára kötelezték. 14 A rendelkezés nem a személy esetleges zsidó szárma­zására, hanem orvosi minőségére vonatkozott. A német hadsereg 1944. március 19-én megszállta Magyarországot, ahol Európa legnagyobb zsidó közössége élt. Adolf Eichman és stábja legfőbb célja a magyar zsidók deportálása volt, amit a magyar csendőrség aktív részvételével el is végzett. A Sztójay-kormány zsidópolitikájának fontos része volt a zsidóság gazdasági ellehetetleníté­se, az izraelita állampolgár biztos egzisztenciális hátterének megsemmisítése, a zsidóságnak, mint közösségnek a kifosztása. Ezért az orvosi kamarák sorra törölték tagjaik sorából a zsidó származású személyeket, akiktől lefoglalták, és zár alá vették a különböző orvosi eszközöket is. 13 Ebben és a lel­tárak elkészítésében nem egy keresztény orvos is aktív szerepet vállalt. Ifi A társadalmi, gazdasági, kulturális élet valamennyi területének „zsidotalanitasaval" párhuza­mosan indult meg a zsidó lakosság tényleges fizikai elkülönítése, gyűjtőtáborokba, gettókba kény­szerítése, valamint az elhurcolásra vonatkozó részletes terv kidolgozása. Létszámuk és laklielvük pontos felmérésével kezdték a zsidóság deportálását. 1944. április 16-án Nemesvid község körjegyzősége - más települések elöljáróihoz hasonlóan - névjegyzéket juttatott el a belügyminisztériumba a községben élő zsidó személyekről. Az összeírásban szerepel Boskovits István és családja is. 17 A 1941. évi XV. törvénycikk, ismertebb nevén a harmadik zsidótörvény már 10 SML ai. 1471/2/1939. „Alulírott, mint Nemesdéd református egyházközségnek volt lelkésze, ezennel hitelesen bizonyítom, miszerint dr. Boskovits Sándor nemesvidi volt körorvos, és neje: Boskovits Ilona, valamint gyermekeik: Boskovits István, akkori orvostanhallgató, és Boskovits Emma hajadon leányuk még 1919. év július hó 12-én bejelentették hozzám, mint ak­kori nemesdédi református lelkészhez áttérésüket, és csak az áttérési előkészítés miatt történt az, amit folyamatba is vettem, hogy törvényes lefolyása fent nevezettek áttérésének 1919. augusztus 23. napján lett a kereszteléssel egyidejűleg elintézve, anyakönyvezve. Ugyanis azt is bizonyítom, hogy fent nevezett jelenleg református vallású egyháztagok rendes előkészítést nyertek a református hittani részből, mert meggyőződésből tértek át a református vallásra. Evégből az ő áttérésük már 1919. év július hóban számít, mert ekkor már hozzám tartoztak és ide jártak templomba, űgy kezeltem őket. mint reformátusokat, amit jólélekkel és a ténynek megfelelően bizonyítanom kell. Nemesdéd, 1938. augusztus 17. Horváth Endre, nyugalmazott református lelkipásztor." 11 SML ai. 1471/2/1939.; 17743/1940. 12 Uo. 17394/1940. Dr. Boskovits István neve mellett az 1937. évi Marcali járási választói névjegyzékben a 2-es jelzőszám szere­pel, ami arra utal, hogy választójogát orvosi hivatása következtében kapta. Miután az első és a második zsidótörvény az orvosi kamarákban is meghatározta a zsidók arányát, így Boskovits orvosi praxisa és ezzel egvlitt választójoga is minden bizonnyal megszűnt (erre utaló iratanyag nem áll rendelkezésre). Az 1939-ben kézhez kapott tanúsítvány után, méhben igazolták nem zsidó mivoltát, ismét visszakaphatta választói jogát. 13 SML ai. 17394/1940. 14 A 2880/1941. M. E. számú rendelet ,A közegészségügyi, valamint a gyógyszerészeti szolgálat ellátásának biztosítása céljából hon­védelmi szolgáltatások igénybevételéről" címmel (Magyarországi Rendeletek Tára 1941. 75. évf. Bp., 1941.; 1023-1025. p.). 15 Minden bizonnyal ez lehetett az oka annak, hogy Boskovits István javainak leltárában orvosi hivatásra utaló eszközzel, fel­szerelési tárggyal nem találkozhatunk. 16 Kovács Tamás: A II. világháború éveiben (1940-1944). In: Újrakezdések. Zsidósors Somogy megyében a XVIII. századtól napjainkig. Szerk. Bősze Sándor. Kaposvár, 2005.; 147-158. p. 17 SML Nemesvidi körjegyzőség ato\ ábbiakban: körj.) iratai 703/1944. A névjegyzék 13. tétele dr. Boskovits István, 14. tétele dr. Boskovits Istvánné született Nvéki Sarolta. A 15. szám alatt szerepel fiuk, ifj. Boskovits István, aki 1931. augusztus 12—én született Nemesviden. 1 .akóhelv ükként a I lorthv tér I 76. sz. van feltüntetve.

Next

/
Oldalképek
Tartalom