Somogy megye múltjából - Levéltári Évkönyv 38. (Kaposvár, 2007)

Vonyó Anita: Boskovits István nemesvidi zsidó orvos ingósági leltára (1944) Forrásközlés

bizonyítványban igazolta a Boskovits család áttérését, majd ugyanezt támasztotta alá Jakab Ferenc aktív lelkész nyilatkozata is. E gesztus, vagyis a megkeresztelkedés utólagos, ilyen módon történő igazolása korszakunkban nem volt megszokott jelenség. A marcali izraelita hitközség főrabbija, dr. Lövey Adolf is írásban bizonyította azt a tényt, hogy Boskovits Istvánt a zsidó hitfelekezet tagjaként nem tartotta nyilván.

10 Az igazolások átvizsgálása után, 1939. szeptember 18-án Somogy vármegye alispáni hivatala hivatalosan is tanúsította, hogy Boskovits István az 1939. évi IV. törvénycikk 1. §-a 3. bekezdésének a. pontja értelmében nem tekintendő zsidónak." Miután hatóságilag is igazolást nyert, hogy Boskovits a második zsidótörvény meghatározásai szerint nem minősül zsidónak, kérte az országgyűlési képviselő-választók egyéni és lajstromos névjegyzékében is, neve mellől az 1938. évi XIX. törvénycikk 4. §-a első bekezdésében előírt záradék törlését.

12 Az erről szóló igazolást 1939. december 20-án adta ki Somogy vármegye Központi Választmányának elnöke.

13 1943-ban a 2880/1941. M. E. számú rendelet értelmében Boskovitsot, közegészségügyi körben ellátandó honvédelmi munkára kötelezték.

14 A rendelkezés nem a személy esetleges zsidó származására, hanem orvosi minőségére vonatkozott. A német hadsereg 1944. március 19-én megszállta Magyarországot, ahol Európa legnagyobb zsidó közössége élt. Adolf Eichman és stábja legfőbb célja a magyar zsidók deportálása volt, amit a magyar csendőrség aktív részvételével el is végzett. A Sztójay-kormány zsidópolitikájának fontos része volt a zsidóság gazdasági ellehetetlenítése, az izraelita állampolgár biztos egzisztenciális hátterének megsemmisítése, a zsidóságnak, mint közösségnek a kifosztása. Ezért az orvosi kamarák sorra törölték tagjaik sorából a zsidó származású személyeket, akiktől lefoglalták, és zár alá vették a különböző orvosi eszközöket is.

13 Ebben és a leltárak elkészítésében nem egy keresztény orvos is aktív szerepet vállalt.

Ifi A társadalmi, gazdasági, kulturális élet valamennyi területének „zsidotalanitasaval" párhuzamosan indult meg a zsidó lakosság tényleges fizikai elkülönítése, gyűjtőtáborokba, gettókba kényszerítése, valamint az elhurcolásra vonatkozó részletes terv kidolgozása. Létszámuk és laklielvük pontos felmérésével kezdték a zsidóság deportálását. 1944. április 16-án Nemesvid község körjegyzősége - más települések elöljáróihoz hasonlóan - névjegyzéket juttatott el a belügyminisztériumba a községben élő zsidó személyekről. Az összeírásban szerepel Boskovits István és családja is.

17 A 1941. évi XV. törvénycikk, ismertebb nevén a harmadik zsidótörvény már 10 SML ai. 1471/2/1939. „Alulírott, mint Nemesdéd református egyházközségnek volt lelkésze, ezennel hitelesen bizonyítom, miszerint dr. Boskovits Sándor nemesvidi volt körorvos, és neje: Boskovits Ilona, valamint gyermekeik: Boskovits István, akkori orvostanhallgató, és Boskovits Emma hajadon leányuk még 1919. év július hó 12-én bejelentették hozzám, mint akkori nemesdédi református lelkészhez áttérésüket, és csak az áttérési előkészítés miatt történt az, amit folyamatba is vettem, hogy törvényes lefolyása fent nevezettek áttérésének 1919. augusztus 23. napján lett a kereszteléssel egyidejűleg elintézve, anyakönyvezve. Ugyanis azt is bizonyítom, hogy fent nevezett jelenleg református vallású egyháztagok rendes előkészítést nyertek a református hittani részből, mert meggyőződésből tértek át a református vallásra. Evégből az ő áttérésük már 1919. év július hóban számít, mert ekkor már hozzám tartoztak és ide jártak templomba, űgy kezeltem őket. mint reformátusokat, amit jólélekkel és a ténynek megfelelően bizonyítanom kell. Nemesdéd, 1938. augusztus 17. Horváth Endre, nyugalmazott református lelkipásztor." 11 SML ai. 1471/2/1939.; 17743/1940. 12 Uo. 17394/1940. Dr. Boskovits István neve mellett az 1937. évi Marcali járási választói névjegyzékben a 2-es jelzőszám szerepel, ami arra utal, hogy választójogát orvosi hivatása következtében kapta. Miután az első és a második zsidótörvény az orvosi kamarákban is meghatározta a zsidók arányát, így Boskovits orvosi praxisa és ezzel egvlitt választójoga is minden bizonnyal megszűnt (erre utaló iratanyag nem áll rendelkezésre). Az 1939-ben kézhez kapott tanúsítvány után, méhben igazolták nem zsidó mivoltát, ismét visszakaphatta választói jogát. 13 SML ai. 17394/1940. 14 A 2880/1941. M. E. számú rendelet ,A közegészségügyi, valamint a gyógyszerészeti szolgálat ellátásának biztosítása céljából honvédelmi szolgáltatások igénybevételéről" címmel (Magyarországi Rendeletek Tára 1941. 75. évf. Bp., 1941.; 1023-1025. p.). 15 Minden bizonnyal ez lehetett az oka annak, hogy Boskovits István javainak leltárában orvosi hivatásra utaló eszközzel, felszerelési tárggyal nem találkozhatunk. 16 Kovács Tamás: A II. világháború éveiben (1940-1944). In: Újrakezdések. Zsidósors Somogy megyében a XVIII. századtól napjainkig. Szerk. Bősze Sándor. Kaposvár, 2005.; 147-158. p. 17 SML Nemesvidi körjegyzőség ato\ ábbiakban: körj.) iratai 703/1944. A névjegyzék 13. tétele dr. Boskovits István, 14. tétele dr. Boskovits Istvánné született Nvéki Sarolta. A 15. szám alatt szerepel fiuk, ifj. Boskovits István, aki 1931. augusztus 12—én született Nemesviden. 1 .akóhelv ükként a I lorthv tér I 76. sz. van feltüntetve.