Somogy megye múltjából - Levéltári Évkönyv 38. (Kaposvár, 2007)

Domokosné Szalai Zsuzsanna: Levelezőlapok és képes levelezőlapok a Somogy Megyei Levéltárban (harmadik közlemény)

LEVELEZŐLAPOK ÉS KÉPES LEVELEZŐLAPOK A SOMOGY MEGYEI LEVÉLTÁRBAN (HARMADIK KÖZLEMÉNY) DOMOKOSNE SZÁLAI ZSUZSANNA Első világháborús tábori postai levelezőlapok A Kraxner család levelezése az első világháború idején „majd a jó Isten valamikor csak meghozza a szabadulás óráját"

1 Forrásközleményünk a 2006-os levéltári évkönyvben

2 megjelent első világháborús tábori levelezőlapok forrásközlésének folytatása. Az alábbiakban közreadásra kerülő levelezőlapokat a Somogy Megyei Levéltár aprónyomtatvány gyűjteményén belül akár külön gyűjtemenynek is tekinthetnénk. Sajátosságuk, hogy egyetlen család tagjai közötti levelezésről beszélhetünk. Jelen esetben, tehát nem „véletszerűen" egymás mellé került levelezőlapokról van szó, hanem olyan iratanyagról, amely alkalmas arra, hog}

7 önálló történeti vizsgálat alapjául szolgáljon. A Kraxner család levelezőlap gyűjteménye dr. Andrássy Antal főlevéltáros magán iratgyűjteményéből került a Somogy Megyei Levéltár állományába. Az iratanyag összegyűjtésének módja nem ismert, az egységes jelleg azonban arra utal, hogy Andrássy közvetlenül a családtól, vagy a család valamely ismerősétől jutott hozzá a levelezőlapokhoz. Tekintettel arra, hogy a levelezőlapok mindegyike az első világháború „témakörében" tudósít, feltételezhetjük, hogy a képeslapok megőrzésének elsődleges oka a család számára a világháború, mint az egyes családtagokat személyesen érintő rendkívüli eseményre való emlékezés lehetett.

3 A Kraxner család a Zala megyei Hosztóton

4 élt. A község a megye nyugati peremén, Sümegtől 15 kilométerre a Marcal folyó jobb oldalán fekszik. Az 1910-es években területe 1264 kh, lakóinak száma 110 fő volt.

5 A települést 1950-ben Veszprém megyéhez csatolták. Magáról a családról irodalmi ismereteink szegényesek, a családtörténeti vizsgálat nem volt, nem lehetett célunk. Hosztot monográfiájából tudjuk, hogy 1824-ben, a méhészgazdák között már nyilvántartottak Kraxner néven családokat. Két évvel később, 1826-ban pedig egy bizonyos Kraxner Mihály a helység bírája volt.

8 Jelenleg a 19. század második feléből a családra vonatkozóan nem rendelkezünk adatokkal. Azt azonban tudjuk, hogy az első világháború idején a Kraxner családnak kocsmája volt a település egyetlen utcájában, a mai Jókai utca 11. szám alatt.

7 Az alábbi forrásokban e kocsmáros család két katonákon! tagjához Kraxner Bálinthoz és Kraxner Jánoshoz kapcsolódó levelezőlapokat közöljük. A feldolgozott 98 db levelezőlap állapota általában jónak mondható, néhány esetben azonban találkoztunk elmosódott szövegrésszel, néhol olvashatatlan írással. (Ezt a közölt szövegben jelöltük.) A levelezőlapokon a postabélyegzés látható. A levelezőlapok szövegét eredeti állapotukban, teljes terjedelmükben, betűhíven közöljük. A levelezőlapok nyomtatványfelületének ismertetésére külön nem térünk ki, a forrásjegyzetekben adjuk meg. 1 Idézet Kraxner Bálint 1915. február 23-án feleségének írt leveléből. SML XV. 7. Aprónyomtatványok gyűjteménye. Kraxner Bálint első világháborús tábori levelezőlapjai. 2 Somogy megye múltjából. Levéltári évkönyv 37. Szerk.: Bősze Sándor, Kaposvár, 2006. 169-178. p. 3 Kömyeyné Gaál Edit: Az első világjáború emlékei a népi kéziratos forrásokban és a szájhagyományban. Debrecen, 1985. Studia Folkloristica Ethnographica 15. Különösen 147-194. p. 4 A Magyar Szent Korona Országainak 1910. évi népszámlálása, 1913. Bp, Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Bt. adatai szerint a lakosság száma 351 fő volt. 5 Palágyi Klára: Hosztot - Hosszútót. Hosztot, 2000. 7. p. (Továbbiakban: Palágyi) 6 Uo. 44-48. p. 7 Uo. 102. p.