Somogy megye múltjából - Levéltári Évkönyv 38. (Kaposvár, 2007)
Nübl János: Somogy vármegye helyzete az első világháború előtt, a statisztikák tükrében
a vezető szerepet az élelmiszerek és élvezeti cikkek adásvétele töltötte be (940 kereső - 27,1%), de a vegyeskereskedések (590 kereső - 17%), az állat- és terménykereskedelem (399 kereső - 11,5%), a fonó-, szövő- és ruházati ipar termékeinek árusítása (329 kereső - 9,5%), sőt a házalókereskedelem (308 kereső - 8,9%) és a piaci és utcai árusok (174 kereső - 5%) is jelentős szegmensnek számítottak. 132 A Dél-Dunántúl legnagyobb kereskedővárosa, a vármegye nyugati határaihoz közel fekvő Nagykanizsa, erős vonzerejével, országos, sőt határokat átlépő gazdasági kapcsolatai révén lehetetlenné tette Kaposvár nagykereskedelmi központtá válását, s ez a tény igencsak behatárolta Somogy kereskedelmi életét. 133 A vásárok meghatározó szerepet töltöttek be a somogyi áruforgalomban. 1914 márciusában például Kaposvár kereskedői és iparosai együttesen kérvényezték a földművelésügyi miniszternél a város területére kihirdetett állategészségügyi zárlat feloldását. A karantén miatt ugyanis nem lehetett a vármegyeszékhelyre szarvasmarhát és sertést felhajtani, miáltal a hetivásárok „teljesen elvesztették gazdasági jelentőségüket". A kereskedők és iparosok szerint, a már addig is „fölmérhetetlen veszteséget" előidéző zárlat további fenntartása miatt, a március 26-i kaposvári országos vásár is „teljesen elveszti jelentőségét" . VM A fentiek ismeretében már nem is lepődünk meg azon, hogy a kor legismertebb somogyi kereskedői a Csököly kisközség marhakupecei voltak. 130 Hitelélet Somogyban a pénzügyi élet 1910-ben mindössze 242 keresőnek nyújtott megélhetést. A vármegye hitelélete pénzintézeteken keresztül bonyolódott. Az első világháború előtti utolsó békeévben 29 bank és takarékpénztár működött a törvényhatóság területén: 7 Kaposváron (az Osztrák-Magyar Bank helyi fiókja, a Somogymegyei Takarékpénztár Rt., a Kaposvári Takarékpénztár Kt., a Dunántúli Agrárbank Rt., a Gazdasági és Ipari Takarékpénztár Rt., a Néptakarékpénztár Rt., a Kisgazda és Kisiparos Takarékpénztár Rt. ) és 22 vidéken. 136 A vármegye legrégibb és legnagyobb pénzintézete az 1864-ben alapított Somogymegyei Takarékpénztár Rt. volt. A hárommillió korona alaptőkéjű takarékpénztár érdekszövetségben állt a Pécsi Takarékpénztárral, s részt vett például a Somogy-Csurgói Takarékpénztár Rt. megalapításában is. 137 A bankok és takarékpénztárak „alatt" - a Somogymegyei Hitelszövetkezetek Szövetségébe tömörülve - községi hitelszövetkezetek tevékenykedtek. A hitelszövetkezet célja, a kisgazdák, kisiparosok olcsó hitelhez juttatása volt. Ezek a kistulajdonosok ugyanis a bankoktól, takarékpénztáraktól megfelelő fedezet híján nem. vagy csak megterhelő kamattal remélhettek kölcsönt. Szövetkezetet alakítva viszont (amely 1898-tól állami segélyekben, adó- és illetékkedvezményekben részesülhetett) a sok „kicsi", együttes felelősséggel, hitelképessé vált. Az egyes hitelszövetkezetek a Somogymegyei Hitelszövetkezetek Szövetségén keresztül, illetve ellenőrzése alatt a vármegyei takarékpénztáraktól vettek fel kölcsönöket, amelyeket aztán továbbosztottak tagjaik között, akik általában 5 esztendő alatt havi vagy heti részletekben fizették vissza, mint üzletrésztörlesztést. A hitelszövetkezetek jelentőségét jól mutatja, hogy 1909 júniusában 243 községre kiterjedő hálózattal 119 működött belőlük, 24 903 taggal. 138 132 MSK. 52. A Magyar Szent Korona Országainak 1910. évi népszámlálása, 3. A népesség foglalkozása részletesen és a vállalati statisztika. Bp., 1914, M. Kir. KSH. 659-665. p. 133 Lásd! T. Merev Klára: Nagykanizsa, Somogy' kapuja a dualizmus korában. In Somogy megye múltjából (Levéltári évkönyv 20.). Szerk. Kanyar József. Kaposvár, 1989. SML. 125-162. p. 134 „Kaposvár ismét zár alatt. A kereskedők és iparosok nag}' sérelme." In.Svm. 1914. márc. 11. 57. (2614.) sz. 1. p. 135 Csánki. 313. p. 136 Somogyvármegye Almanachja 1914. Kaposvár, 1914. Somogyvármegye Nyomda és Lapkiadó Rt. 113 - 133. p. 137 Csánki. 191. p. 138 Jantsits.
