Somogy megye múltjából - Levéltári Évkönyv 38. (Kaposvár, 2007)

Nübl János: Somogy vármegye helyzete az első világháború előtt, a statisztikák tükrében

1905 után a sztrájktól való félelem lidércnyomásként nehezedett az uradalmakra, s elkerüléséért korábbi rugalmatlanságukat is kénytelenek voltak levetkezni.

122 Ipar Somogy vármegyében az 1910. évi népszámlálás idején az összes kereső 13,0%-a az iparban dolgozott. A 20 172 ipari kereső közül 8784-en vállalkozóként (43,5%), 146-an tisztviselőként (0,7%), 11 242-en munkásként (55,7%) tevékenykedtek. A munkaadók és munkavállalók egymáshoz viszonyított arányából is sejthető, hogy a törvényhatóság nem a gyáripar, hanem a segéd nélkül, vagy legfeljebb egy-két segéddel dolgozó kisipari vállalkozások hazája volt. Közigazgatási egység Segéd nélkül 1 2 3-5 6-10 11- 20 20-nál több Iparvállalat összesen Közigazgatási egység Segéd nélkül se géddel dolgozó iparvállalatok száma (és aránya ) Iparvállalat összesen Somogv 5741 2081 884 676 153 56 38 9629 vármegye (59,6%) (21,6%) (9,2%) (7,0%) (1,6%) (0,6%) (0,4%) (100%) Baranya vármegye és 7487 2384 1023 730 182 92 67 11965 Pécs tj. város együtt (62,6%) (19,9%) (8,5%) (6,1%) (1,5%) (0,8%) (0,6%) (100%) Tolna vármegye 5166 1758 676 475 111 33 20 8239 Tolna vármegye (62,7%) (21,3%) (8,2%) (5,8%) (1,4%) (0,4%) (0,2%) (100%>) Veszprém vármegye 4056 1381 681 558 125 44 24 6869 Veszprém vármegye (59,0%) (20,1%) (9,9%) (8,1%) (1,8%) (0,6%) (0,3%) (100%) Zala vármegye 7591 2405 1075 833 175 60 37 12176 Zala vármegye (62,3%) (19,8%) (8,8%) (6,8%) (1,4%) (0,5%) (0,3%) (100%)) Duna jobb part 54348 17932 7933 6178 1524 581 41,3 88909 Duna jobb part (8,9%) (6,9%) (1,7%) (0,7%) (0,5%) (100%) (61,1%) (20,2%) (8,9%) (6,9%) (1,7%) (0,7%) (0,5%) (100%) Magyarország 294436 89144 41550 36033 10301 4256 3749 479469 Magyarország (61,4%) (18,6%) (8,7%) (7,5%) (2,1%) (0,9%) (0,8%) (100%,) 22. sz. táblázat: Az iparvállalatok megoszlása segédszemélyzetük létszáma szerint 1910-ben

123 Jól mutatja a helyi kisipar domináns voltát, hogy a 9629 ipari vállalkozás 59,6%-a segéd nélkül (97,4%-a segéd nélkül vagy legfeljebb öt segédet foglalkoztatva) működött, s mindössze 38 ipari üzem (0,4%) büszkélkedhetett húsz főnél népesebb munkáshaddal. A somogyi ipari munkások 19,2%-a (2162 kereső) egyébként ezeknél a „nagyipari" vállalatoknál dolgozott, igaz, közülük csak huszonnégy bírt „gyárjelleggel", tizenegy építőipari vállalkozás, egy szálloda, egy áramtermelő telep, egy pedig sertéshizlalda volt.

124 (A fenti „nagyipari" vállalatokhoz „társult" egy 40 (12 férfi és 28 női) segéddel, 122 Lásd! Kávássx Sándor: A szegémparasztság harca és mozgalmai Somogyban 1897- 1907. In Suri Károly: A munkásmozgalom kialakulása és fejlődése Somogy megyében 1870 - 1918. Kaposvár, 1973, MSZMP Sm. Biz. Okt. Ig. 197 - 240. p. 123 MSK. 48. A Magyar Szent Korona Országainak 1910. évi népszámlálása. 2. A népesség Foglalkozása és a nagyipari vállalatok községenkint. Bp., 1913, M. Kir. KSH. 50" - 51." p 124 Húsznál több segédet foglalkoztató iparvállalatok Somogy vármegyében az 1910. évi népszámlálás idején: Barcsi járás: Barcs: Nasiei Tanningyár és Gőzfűrész Rt. (118 segéd); építőipari vállalkozás (27 segéd); Barcsi Sertéshízlaló Rt. (26 segéd). Drávapál falva: szeszgyár (27 segéd); Csurgói járás: Berzence: Somogyberzenezei Faipari és Botgyár Közkereseti Társaság (64 segéd). Csurgó: lenkikészítőgyár (34 segéd); téglagyár (22 segéd). Iharos: építőipari vállalkozás (38 segéd); Kaposvári járás: Bőszénfa: építőipari vállalkozás (22 segéd). Kaposmérő: Első Kaposmérői Téglagyár (32 segéd). Toponár: a MIR kaposvári borgazdaságának gépjavítóműhelye (28 segéd);.Lengyeltóti járás: Balatonboglár: építőipari vállalkozás (37 segéd); Marcali járás: Marcali: építőipari vállalkozás (73 segéd); Gróf Széchenyi Uradalom Téglagyára (21 segéd); Nagyatádi járás: Lábod: keményítőgyár (26 segéd). Nagyatád: Wollák és Berkovits Gombkötő és Paszomántárugyár ( 155 segéd); építőipari vállalkozás (6.3 segéd); téglagyár (29 segéd); Szigetvári járás: Szigetvár: Neumann, Bienenfeld és Szántó Cipőgyára (90 segéd); Tabi járás: Tab: Tabi Gőztéglagyár (168 segéd); Kaposvár r. t. város: MIR Kaposvári Cukorgyára (361 segéd); 5 építőipari vállalkozás