Somogy megye múltjából - Levéltári Évkönyv 38. (Kaposvár, 2007)
Nübl János: Somogy vármegye helyzete az első világháború előtt, a statisztikák tükrében
rint a kisbirtokosnak az adósságcsapdából való megmenekülésre csak egyetlen lehetősége volt, ha belépett egy hitelszövetkezetbe, s az ott felvett új kölcsönből törlesztette régi tartozását. 109 A hitelszövetkezet célja a kisgazdák, kisiparosok olcsó - eredendően fejlesztésre fordítandó hitelhez juttatása volt. Ezek a kistulajdonosok ugyanis a bankoktól, takarékpénztáraktól megfelelő fedezet híján nem, vagy csak megterhelő kamattal remélhettek kölcsönt. Szövetkezetet alakítva viszont (amely 1898-tól állami segélyekben, adó- és illetékkedvezményeket részesülhetett) a sok „kicsi", együttes felelősséggel, hitelképessé vált. Az egyes hitelszövetkezetek a Somogymegyei Hitelszövetkezetek Szövetségén keresztül, illetve ellenőrzése alatt a vármegyei takarékpénztáraktól vettek fel kölcsönöket, amelyeket aztán továbbosztottak tagjaik között, akik általában öt esztendő alatt havi vagy heti részletekben fizették vissza, mint üzletrésztörlesztést. Somogy vármegyében 1909 júniusában 243 községre kiterjedő hálózattal, 24 903 taggal, 119 hitelszövetkezet működött. 110 Ha nem is egyforma mértékben ugyan, de az eladósodás réme a vármegye minden birtokát fenyegette. Egyes ingatlanok azonban, ha el is adósodtak, különleges jogállásuk révén, nem kerültek dobra. 1895-ben a vármegye birtokállományának 35,6%-a (412 910 hold) volt korlátolt forgalmú birtok. Ez a nagyon jelentős birtokállomány négy fő alkotórészből állt: családi hitbizományokból 111 (203 575 hold), a római katolikus egyház birtokaiból (106 103 hold), a közbirtokosságok legelő- és erdőterületeiből (79 633 hold), valamint a községek és a vármegye ingatlanaiból (17 194 hold). 112 A települések és a tönényhatóság tulajdonában álló földterület (utak, közhasznú ingatlanok) a vármegye birtokállományának 1,7%-át, a közbirtokosságok osztatlan közös legelői és erdei pedig 7,6%-át adták. A római katolikus egyház somogyi birtokrészesedése 10,2%-ot tett ki. Az előző két kategória birtokaival ellentétben, az egyházi földtulajdon egy része haszonbérben műveltetett. Pontos adataink nincsenek ugyan, ám az 1897-ben kiadott gazdacímtár felvétele szerint, a római katolikus egyház 36 somogyi birtokteste közül 11 volt haszonbérbe adva. A legnagyobb bérbeadó a veszprémi püspökség volt, tíz vármegyei uradalma közül csak egyetlenegy állt házi kezelésben. Legjobb ellenpéldának a Magyar Kegyes Tanítórend uradalmai tekinthetők, amelyek teljesen mértékben házi kezelés alatt állottak. 113 Egyébként az 1910-es évekre valamelyest csökkent a római katolikus egyház somogyi birtokállománya: az Esztergomi Főkáptalan például 1911-ben 6000 holdas somogyszobi birtokát adta el. A vevő személye nagyon különleges, hiszen a volt német császári főkamarás, Christian Kraft von Hohenlohe-Oehringen herceg pusztán vadászszenvedélyének engedve lett Magyarország egyik legnagyobb földbirtokosa. Akárcsak tátrai birtokait, a Somogyszob környéki erdőket is tulajdonképpen vadászterületnek vette meg. 1895-ben a hitbizományok vármegyei területrészesedése 19,5%-ra rúgott. A római katolikus egyház birtokaihoz hasonlóan, a hitbizományok tekintetében sem rendelkezünk pontos adattal a haszonbérben, illetve házi kezelésben lévő területek megoszlásáról. Az 1897-ben kiadott gazdacímtár adatait tanulmányozva is csak annyit állapíthatunk meg, hogy az ott felsorolt 39 somogyi hitbizományi birtoktest közül 24-et nagy- és középbérlők műveltek. 114 Bérbe vett hitbizományra alapíttatott a vármegye legjelentősebb mezőgazdasági nagyüzeme is. 1890 júniusában a Magyar Altalános Hitelbank bérbe vette az Esterházy-hitbizomány kaposvári uradalmát. A pénzintézet még ugyanazon esztendő októberében néhány somogyi birtokos (őrgróf Pallavicini Ede, gróf Széchenyi Imre, Márffy Emil) részvételével „Mezőgazdasági Ipar Részvénytársaság" (MIR) néven céget alapított, amelyre azonnal átruházta a haszonbérleti szerződést. A 109 Uo. 83. p. 110 Jantsits Endre: A somogymegyei hitelszövetkezetek szövetsége működésének első tizenkét éve. Bp, 1910. Stephaneum Ny. R. T. (a továbbiakban: Jantsits) 111 Hitbizománynak nevezzük azt a csak uralkodói jóváhagyással létrehozható, különleges jogállású, egv és ugvanazon család kebelén belül, meghatározott rendben öröklődő birtokformát, mely egyes nemesi famíliák földtulajdonának csorbulását, szétaprózódását, elvesztését volt hivatott kivédeni. ] 913-ban Magyarország törvényhatóságai közül Bereg vármegye rendelkezett a legtöbb hitbizományi területtel. Somogy vármegye „csak" a második volt e listán, viszont a magyarországi 92 lütbizománv közül 12-nek somogyi település volt a központja. Révai Nagy Lexikona. X. Bp, 1914, Révai Testvérek Irodalmi Intézet Rt, 141 -142. p. 112 Mg. Stat. 5. Végeredmények. Bp, 1900, M. Kir. KSH. 51.° p. 113 Mg. Stat. 5. Gazdaczimtár. Bp, 1897, M. Kir. KSH. 100-111. p. 114 Mg. Stat. 2. Gazdaczimtár. Bp, 1897. M. Kir. KSH. 100 - 111. p.
