Somogy megye múltjából - Levéltári Évkönyv 38. (Kaposvár, 2007)

Nübl János: Somogy vármegye helyzete az első világháború előtt, a statisztikák tükrében

Művelési ág TörpeKisKözépNagyMűvelési ág gazdaságok] ra jutott Összesen Szántóföld 25 121 h (4,4%) 220 972 h (38,6% ) 62779 h (11%) 262 823 h (46%) 571 695 h (100%) Kert 2254 h (20,6%) 5761 h (52,8%) 739 h (6,8%) 2156 h (19,8%) 10 910 h (100%) Rét 5215 h (5,5%) 37 272 h (39.1%) 7278 h (7,6%) 45 458 h (47,7%) 95 223 h (100%) Szőlő 6233 h (27,7%) 14 394 h (64%) 769 h (3,4%) 1104 h (4,9%) 22 500 h (100%) Legelő 368 h (0,5%) 3586 h (4,8%) 8294 h (11,1%) 62 595 h (83,6%) 74 843 h (100%) Erdő 188 h (0%) 3218 h (1,7%) 14 278 h (7,4%) 175 933 h (90,9%) 193 617 h (100%) Nádas 2 h (0%) 23 h (0,4%) 18 h (0,3%) 5121 h (99,2%) 5164 h (100%) Terméketlen terület 1626 h (2,4%) 5230 h (7,7%) 2217 h (3,2%) 59 022 h (86,7%) 68 095 h (100%) 18. sz. táblázat: Az egyes művelési ágak megoszlása gazdaság-kategóriánként Somogy vármegyében 1895-ben

85 1895-ben az egyes művelési ágak vármegyei részesedése is felmérettetett: eszerint a gazdaságok összterületének 54,9%-a szántó, 18,6%-a erdő, 9,1%-a rét (kaszáló), 7,2%-a legelő, 6,5%-a terméketlen terület, 2,2%-a szőlő, 1%-a kert, 0,5%-a nádas volt. A mezőgazdasági termelés legfontosabb színterein, a szántóföldeken, réteken, legelőkön az egyes gazdaságcsoportok eltérően osztoztak. A somogyi szántóföldek 46%-át a nagygazdaságok birtokolták. Ez az arány erősen eltért mind az országos (19,5%), mind pedig a dunántúli értéktől (30,9%). A mezőgazdasági statisztikai felmérés idején országos, valamint dunántúli viszonylatban a szántók többségét (64,4%-át, illetve 56,4%-át) törpe- és kisgazdaságok művelték. Mint látni fogjuk, az idő előre haladtával a somogyi 100 kli-on aluli gazdaságok szántóföld-részesedése szerény mértékben gyarapodott. A szántóföldekkel kapcsolatosan, Somogy vármegye növénytermesztési teljesítőképességét igyekeztünk vizsgálat alá vonni. 1913-ban Somogy területének 54,8%-a (635 189 kh) volt szántó. A törvényhatóság szántóföldjeiről a 20. század hajnalára a háromnyomásos vetési rendszer kikopott, s helyébe a mesterséges takarmánytermelést felölelő váltógazdálkodás lépett. Az ugartartás jóformán teljesen megszűnt: az 1895. évi 8,0%-ról, 1913-ban 2,6%-ra csökkent az ugarterület aránya. (1895-ben a Dunántúl szántóföldjeinek 8,3%-a, országszerte pedig a szántók 10,9%-a maradt szántszándékkal bevetetlen. 1913-ra az ugar aránya a Dunántúlon 3,7%-ra, országos viszonylatban pedig 8,6%-ra csökkent.)

86 A bevetett terület 56,2%-án kalászosok (őszi búza: 25,2%, őszi rozs: 14,2%, zab: 9,1%, tavaszi árpa: 6,5%), 21,8%-án kapások és hüvelyesek (kukorica: 13,8%, burgonya: 5,3%, takarmányrépa: 2,3%, borsó: 0,1%, bab: 0,1%), 17,2%-án mesterséges takarmánynövények (csalamádé, bükköny, muhar, lóhere, lucerna, baltacím), 1,9%-án ipari növények (cukorrépa: 1,3%, dohány: 0,3%, kender: 0,1%, mák: 0,1%, len: 0,1%), 2,9%-án pedig zöldségfélék és egyéb termények növekedtek.

8, A mesterséges takarmánynövények, valamint más, az állatok takarmányozására (is) felhasználható termények kiterjedt vetésterületét látva, talán elfogadhatjuk ama korabeli véleményt, mely szerint, ,// növénytermelés az állattartás szükségleteinek kielégítéséhez idomult".™ A vonatkozó statisztikák szerint, a 20. század elején Somogy vármegye jelentős őszi rozs, takarmányrépa, mesterséges takarmánynövény és burgonya termesztő területnek számított.

89 85 Mg. Stat. 4. A gazdaságok megoszlása jelleg és nagyság szerint. Bp., 1900, M. Kir. KSH. 25. p. 86 Mg. Stat. 5. Végeredmények. Bp„ 1900, M. Kir. KSH. 16° - 17.° p. MSK. 66. A Magyar Szent Korona Országainak 1901 - 1915. évi mezőgazdasági termelése. Bp., 1924, M. Kir. KSH. 3,4, 15. p. 87 Uo.32.p. 88 Csánki., 303. p. 89 MSK. 66. A Magyar Szent Korona Országainak 1901-1915. évi mezőgazdasági termelése. Bp., 1924, M. Kir. KSH. 404 415. p.