Somogy megye múltjából - Levéltári Évkönyv 38. (Kaposvár, 2007)

Nübl János: Somogy vármegye helyzete az első világháború előtt, a statisztikák tükrében

Nemzetiségi viszonyok Somogy a 20. század elején az egyik „legmagyarabb" vármegyének számított. 1910-ben a törvényhatóság népességének 91,2%-a (333597 fő) volt magyar anyanyelvű.

42 32364 idegen ajkú lakosa közül csak 6746 (az összlakosság 1,8%-a) nem beszélte az államnyelvet. Közigazgatási egység Lakosság Nem magvar Magyar Német Horvát Egyéb Magyarul nem tudók száma anyanyelvűek száma (és aránya) Somogv \ ármegve 365 961 32 364 (8,8%) 333 597 (91,2%) 18 718 (5,1%) 9934 (2,7%) 3712 (1,0%) 6746 (1,8%) Baranya vármegye és Pécs tj. város együtt 352 478 152 819 (43,4%) 199 659 (56,6%) 112 297 (31,9%) 10159 (2,9%o) 30 363 (8,6%) 81 735 (23,2%) Tolna vármegye 267 259 77 738 (29,1%) 189 521 (70,9%) 74 376 (27,8%) 343 (0,1%) 3019 (1,1%) 38 277 (14,37 Veszprém vármegye 229 776 30 713 (13,4%) 199 063 (86,6%) 29 283 (12,7%) 55 (0%) 1375 (0,6%-) 10 933 (4,8%>) Zala vármegye 466 333 119 166 (25,6%) 347 167 (74,4%) 3889 (0,8%) 91 909 (19,7%) 23 368 (5,0%) 86 425 (18,5%) Duna jobb part 3 084 404 863 109 (28,0%) 2 221 295 (72,0%) 555 694 (18,0%) 168 436 (5,5%) 138 979 (4,5%) 528 844 (17,1%) Magyarország 18 264 533 8 319 906 (45.6% 9 944 627 (54,4%) 1 90.3 357 (10,4%o) 194 SOS (1,1%) 6 221 741 (34,1%)) 6 444 117 (35,3%) 9. sz. táblázat: Anyanyelvi megoszlás 1910-ben'

3 A törvényhatóság legnagyobb lélekszámú kisebbsége a 187 18 főt számláló németség volt. Somogy vármegye 311 települése közül 211-ben éltek németek, de csak 16-ban alkották az abszolút többséget.

44 Ez utóbbi 16 község sem összpontosult eg)' zárt, összefüggő területre, mindazonáltal a zselici Almás-patak melléke (Boldogasszonyba, Somogyhárságy, Szentlászló) és a Koppány-patak völgyének egy része (Somogydöröcske, Szorosad, Kára) német többségű vidék volt. Az első világháború előtti utolsó népszámlálás idején Somogy vármegye lakosságának 2,7%-a (9934 fő) horvát anyanyelvűként íratott össze. A vármegye harmadik legnagyobb létszámú nemzetisége a Dráva mentén két csoportban koncentrálódott: Vízvár, Heresznye, Bolhó és Babócsa községek tája alkotta az egyik, Potony, Tótújfalu, Lakócsa, Szentborbás, Felsőszentmárton, Drávakeresztúr, Révfalu és Drávasztára községek vidéke pedig a másik településterületet.

45 42 A jelenlévő népesség anvanvehi megoszlása Somogy vármegyében az 1910-es népszámlálás idején: Magvar: 333597 lő (91,2%); Német: 18718 fo (5,1%); Horvát: 9934 fő (2,7%); Cigány: 2016 fő (0,6%); Szlovén / Vend: 974 fő (0,3%); Szlovák: 364 fő; Cseh - Morva: 107 fő; Román: 63 fő; Bolgár és krassován: 48 fő; Szerb: 44 fő; Olasz: 33 fő; Lengyel: 26 fő; Francia: 18 fő; Angol: 9 fő; Ruszin: 4 fő; Orosz: 4 fő; Ismeretlen: 2 fő. MSK. 61. A Magyar Szent Korona Országainak 1910. évi népszámlálása. 5. Részletes demográfia. Bp, 1916, M. Kir. KSH. 112 - 115. p. 43 MSK. 42. A Magyar Szent Korona Országainak 1910. évi népszámlálása. 1. A népesség főbb adatai községek és népesebb puszták, telepek szerint. Bp, 1912, M. Kir. KSH. 22° - 29°. p. 44 Német abszolút többségű települések Somogy vármegyében az 1910-es népszámlálás idején: Barcsi járás: Szulok. Igali járás: Bonnya, Ecseny, Gadács, Kára, Miklósi, Somogydöröcske, Szorosad. Kaposvári járás: Bőszénfa, Kercseliget, Kisberki, Kiskeresztül". Szigetvári járás: Boldogasszonvfa, Somogyhárságy, Szentlászló. Tabi járás: Pusztaszemes. MSK. 42. kötet. A Magvar Szent Korona Országainak 1910. évi népszámlálása. 1. A népesség főbb adatai községekés népesebb puszták, telepek szerint. Bp, 1912, M. Kir. KSH. 26 - 37. p. 45 Horvát abszolút többségű települések Somogy vármegyében az 1910-es népszámlálás idején: Barcsi járás: Bolhó, Felsőszentmárton, Lakócsa, Potony, Szentborbás, Tótújfalu. Nagvatádi járás: Heresznye. Szigetvári járás: Drávakeresztúr, Drávasztára, Révfalu. MSK. 42. A Magyar Szent Korona Országainak 1910. évi népszámlálása. 1. A népesség főbb adatai községek és népesebb puszták, telepek szerint. Bp, 11)12. VI, Kir, KSH. 26 37. p.