Somogy megye múltjából - Levéltári Évkönyv 38. (Kaposvár, 2007)

Nübl János: Somogy vármegye helyzete az első világháború előtt, a statisztikák tükrében

Somogy vármegye elszomorító gyermekhalálozási arányszámán csak Kaposvár r. t. város (31,2%) és a Tabi járás (39,2%) statisztikája javított valamicskét.

33 Közigazgatási egység A halálozások éven1 éven aluli 7 éven aluli 7 éven felüli Közigazgatási egység kénti átlagos száma elhaltak száma (és aránya) Somogy vármegye 8337 2648 (31,8%) 3759 (45,1%) 4578 (54,9%) Baranya vármegye és Pécs tj. város együtt 8191 2499 (30,5%) 3360 (41,0%) 4831 (59,0%) Tolna vármegye 6147 1836 (29,9%) 2655 (43,2%) 3492 (56,8%) Veszprém vármegye 5312 1641 (30,9%) 2363 (44,5%) 2949 (55,5%) Zala vármegye 10349 3247 (31,4%) 4780 (46,2%) 5569 (53,8%) 5. sz. táblázat: A halálozások évenkénti átlagos száma 1901 és 1910 között" A statisztikai felmérések segítségével vizsgálat alá vehetjük a haláleseteket előidéző tényezőket is. A három leggyakoribb halálok kategorizálásra is alkalmazható: a minden korosztályt egyaránt sújtó „gümőkór" (más néven tuberkulózis, ,görvélijkór, fehérhalál") mellett, a „veleszületett gyengeség" összefoglaló névvel illetett, a gyermekek általános testi gyengeségét megállapító tünetegyüttes az életük elején állókat, az „aggkori végkimerülés" értelemszerűen az életük alkonyára érőket ragadta el. Tuberkulózis okozta halálesetek aránya tekintetében Somogy vezette a dél-dunántúli rangsort.

35 A vármegyén belül gümőkórban 1901 és 1910 között a legtöbben a Marcali járásban hunytak el, a közigazgatási egység elhaltjai 20,9%-ának végzetét okozta a fehérhalál. A veleszületett gyengeség - igazolva a gyermekhalandósági mutatókat - a Lengyeltóti járásban volt vezető halálok: minden negyedik néhai lakosát (az elhunytak 25,5%-át) ez a több összetevőjű kór juttatta temetőbe. A statisztikákból viszont az is kiderül, főként a Tabi járás lakossága bizakodhatott a szép elmúlásban, hiszen a 20. század első évtizedében jobblétre szenderültjei 20,7%-ának halotti anyakönyvében halálokként az aggkori végkimerülést jegyeztek be.

36 Közigazgatási egység A halálesetek száma (1901-1910) Gümőkór Veleszületett gyengeség Aggkori végkimerülés Somogy vármegye 83 356 14 562(17,5%) 13 620(16,3%) 12 315 (14,8%) Baranya vármegye és Pécs tj. város együtt 82 351 12 032 (14,6%) 10 615 (12,9%) 13 213 (16,0%) Tolna vármegye 61472 8716(14,2%) 73 08(11,9%) 8477(13,8%) Veszprém vármegye 53 116 8516(16,0%) 8992(16,9%) 8901 (16,7%) Zala vármegye 103 660 17 405 (16,8%) 16 757(16,2%) 16 018 (15,4%) 6. sz. táblázat: Gümőkór, veleszületett gyengeség, aggkori végkimerülés okozta halálesetek száma és aránya (1901-1910)

37 33 MSK. 46. A Magyar Szent Korona Országainak 1901 - 1910. évi népmozgalma községenkint. Bp, 1913, M. Kir. KSH. 37. p. 34 Uo. 13,37, 51, 77, 97. p. 35 A tuberkulózis leküzdésére alakult meg 1908. május 3-án, Kaposváron a Somogyvármegyei Tüdővész Ellen Védekező Egyesület. A szervezet még alakulása esztendejében a kaposvári vármegyei közkórházhoz kapcsolódó tuberkulózis rendelőintézetet - korabeli szóhasználattal élve, diszpanzért - állított fel. Csurgó Jenő: A Somogyvármegyei Tüdővész ellen védekező egyesület 1908 - 1918. évről szóló jelentése. Kaposvár, [1918], Somogyvármegye Nyomda- és Lapkiadó Rt. 36 MSK. 46. A Magyar Szent Korona Országainak 1901 - 1910. évi népmozgalma községenkint. Bp, 1913, M. Kir. KSH, .503. p. 37 Uo. 491,503, 510,523, 533. p.