Somogy megye múltjából - Levéltári Évkönyv 38. (Kaposvár, 2007)

Nübl János: Somogy vármegye helyzete az első világháború előtt, a statisztikák tükrében

VÁZLAT AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ ELŐTTI SOMOGY VÁRMEGYÉRŐL NÜBL JÁNOS 1910-ben - az első világháború előtti utolsó népszámlálás idején - Somogy vármegye a Dunántúl legnagyobb vármegyéje volt. Területén kilenc járásba csoportosulva 310 község és egy rendezett tanácsú város helyezkedett el. Népsűrűség tekintetében, ritkán lakott vidéknek számított. 365 961 főnyi lakosságának 91,2%-a a magyar, 5,1%-a a német, 2,7%-a pedig a horvát nyelvet beszélte. A népesség négy felekezet között oszlott meg: háromnegyede római katolikusnak (74,8%), egy hatoda reformátusnak (17,4%), egy huszada evangélikusnak (4,8%), 2,9%-a izraelitának vallotta magát. írni és olvasni a somogyiak 68,9%-a tudott. A vármegye keresőinek 70,9%-a mezőgazdasággal, 13,0%-a iparral, 2,2%-a kereskedelemmel, 0,1%-a pénzügyekkel foglalkozott. Somogy uralkodó termelési ága a mezőgazdaság volt, melynek „uralmát" a gyenge helyi ipar nem veszélyeztette. A sommás tények közlése után, fordítsuk figyelmünket „az ördög búvóhelyeként" számon tartott részletekre! Közigazgatási viszonyok Somogy vármegye a 20. század elején, Magyarország törvényhatóságainak területrangsorában az előkelő kilencedik helyen volt található. Területe 9 járásra tagolódott. Közigazgatási egység Területe (és Somogy vármegye összterületéhez viszonyított aránya) 1910-ben Közigazgatási egységhez tartozó községek száma (és Somogy vármegye településszámához viszonyított aránya) 1910-ben Lakosainak száma (és Somogy vármegye össznépességéhez viszonyított aránya) 1910-ben Barcsi járás 108 483 kh (9,4%) 26 (8,4%) 33 919 (9,3%) Csurgói járás 121 578 kh (10,5%) 29 (9,3%) 38 465 (10,5%) Igali járás 104 368 kh (9%) 34 (10,9%) 33 899 (9,3%) Kaposvári járás 165 374 kh (14,3%) 50 (16,1%) 48 731 (13,3%) Lengyeltóti járás 121 593 kh (10,5%) 26 (8,4%) 31 147 (8,5%) Marcali járás 158 036 kh (13,6%) 40 (12,9%) 48 629 (13,3%) Nagyatádi járás 137 446 kh (11,8%) 30 (9,6%) 36 420 (9,9%) Szigetvári járás 102 441 kh (8,8%) 44 (14,1%) 33 268 (9,1%) Tabi járás 133 289 kh (11,5%) 31 (10,0%) 37 359 (10,2%) Kaposvár r. t. város 7 325kh (0,6%) 1 (0,3%) 24 124 (6,6%) Somogy vármegye 1 159 933 kh (100%) 311 (100%) 365 961 (100%) 1. sz. táblázat: Somogy vármegye járásai 1910-ben

1 A vármegye lakosságának kétharmada 2000 főnél kisebb népességet összefogó falvakban élt. 1910-ben mindössze 31, legalább kettőezer lakosú település állt Somogyban. Közülük is kiemelkedett a népesség 6,6%-ának otthona, Kaposvár. A megyeszékhely mellett, a 2000 főnél népesebb községek csoportjában 8 járási székhelyt és 22 óriás határú falut találunk. Közös jellemzőjük volt, hogy külterületen (pusztákon, majorokban, telepeken) lakott lakosaik jelentékeny része. 1 Magvar Statisztikai Közieméi ivek. l'j sorozat (a továbbiakban: MSK). 42. A Magyar Szent Korona Országainak 1910. évi népszámlálása. 1. A népesség főbb adatai községek és népesebb puszták, telepek szerint. Bp, 1912, M. Kir. KSH. 26 - 37. p.