Somogy megye múltjából - Levéltári Évkönyv 38. (Kaposvár, 2007)

Récsei Balázs: Somogyvár megye monográfiájának története a dokumentumok tükrében

közművelődési és egyházi történetét, továbbá a vármegye községeinek történetét, hajlandó vagyok Reiszig Ede dr. úrral együtt megírni. A mi pedig a honorárium kérdését illeti, arra nézve - nem a fennforgó esetről szólva - bátorkodom megjegyezni, hogy minden oly esetben, a melyben a vármegye ad ily megbízatást valamely tudósnak, a honorárium rendszerint aránytalanul nagyobb szokott lenni, mintha egy tudományos társaság, vagy tudományos munka szerkesztéfsége bizza meg az egyént, ugyanazzal a munkával. Ez már azért is igy van, mert mig az illető szakírók lehetőleg állandó összeköttetésre törekszenek egymás között, addig az e szakköröktől távol álló vármegyével, a reájuk bízott feladat teljesítése után, minden további összeköttetés megszakad. Ez okból nem ajánlom a honorárium kérdését olyképen beállítani, hogy a történeti rész íróját a vármegye külön honorálja, mert ez esetben alig maradna megfelelő anyagi hozzájárulás arra, hogy az „Országos Monográfia Társaság" Somogy vármegye egész monográfiáját megírathassa és méltó alakban kiadhassa. A mennyiben tehát a vármegye a nevezett társaságot lesz kegyes a monográfia megíráséival és kiadásával megbízni, az estben az e czélra megszavazandó összeggel szemben a társaság tartozik az összes költségeket fedezni, s igy természetesen a honoráriumokat is. Az azelőtt ez ügyben folyt tárgyalásokból úgy emlékszem, hogy e czélra 20.000-24.000 korona áll rendelkezésre. Ennyiről volt ugyanis szó olyképen, hogy a vármegye kb. ily összeget tudna e czélra fordítani és ezen az alapon folytak a tárgyalások is. Ha azonban ebből a különben nem nagy összegből már most a külön honoráriumra egy minden esetre tekintélyes összeg elvétetnék, valószínű, hogy a fennmaradó összeg nem volna elégséges a további nagyon is tekintélyes kiadási költségek fedezésére. Bátorkodom tehát ajánlani, hogy az e czélra rendelkezésre álló összeget a fent nevezett társaságnak juttatni méltóztassék, mely azután egyéb alapjaival és segédeszközeinek igénybevételével, ez összeget annyira kiegészíteni, hogy abból minden költségfedezető és a vármegye monográfiája jól és alaposan megírva, s gazdagon illusztrálva, a szokásos 5300 példányban kiadható és az ország intelligens olvasóközönsége elé bocsátható legyen, Tekintetbe véve, hogy a vármegye különös súlyt helyez történetére, engedje meg Nagyságos Uram, hogy már ezúttal is némi tájékoztatást nyújtsak arról, hogy szerény véleményem szerint miként volna ez megoldható oly módon, hogy azért azoknak az igényei is tekintetbe vehetők legyenek, a kik - bizonyos jogosultsággal - azon az állásponton állanak, hogy egy modern monográfiának nemcsak a vármegye történetét, de a vármegye mai állapotát és viszonyait is fel kell tüntetnie, mint a mely állapot éppoly a történelmi fejlődés eredménye. Hogy mégis a történelmi résznek mégis túlnyomó terjedelem álljon rendelkezésre, a monográfiát a következő fejezetekre osztanám fel: 1. A vármegye természeti viszonyainak rövid áttekintése. 2. A vármegye községeinek története, nevezetességei, intézményei, műemlékei, birtokviszonyai, a legrégibb kortól, máig. 3. A vármegye népe. lethnographiai részi. 4. Mezőgazdasáig és állattenyésztés. 5. A Balaton somogymegyei része. 6. Közoktatásügy. 7. Irodalom, tudomány, művészet. 8. A vármegye őstörténete. 9. A vármegye története a népvándorlás korától a mai napig. 10. A vármegye nemes családai. E tervezet, mely természetesen megváltoztatható, számitásom szerint megengedné, hogy a tisztán történeti részre, vagyis a községek történetére, az éístörténetre, az innen folytatódó további általános történetre és végre a nemesi családokra közel 400 nyomtatott oldal jusson, a mi tekintetbe véve a munka nagyobb alakját és sűrű szedését, az oktáv alakú és ritkított szedésü más munkák tartalmával szemben, azok kétszeresének felel meg; vagyis ha ugyanazt, valamivel kisebb alakban, keskenyebb