Somogy megye múltjából - Levéltári Évkönyv 38. (Kaposvár, 2007)
Récsei Balázs: Somogyvár megye monográfiájának története a dokumentumok tükrében
gyárban felvett - fotók is ekkor készültek.' 53 Példának okáért a tapsonyi megyeházról 1914 februárjában, ködös időben készültek felvételek. Ennek tudliató be, hogy meglehetősen életlen a kötetbe került fénykép, pedig a felvett négy közül ez sikerült a legjobban. 154 Az illusztrációknak biztosított hely háromszor annyiba került, mint a normál szövegé. 155 A történeti fejezetek képanyaga 1914 januárjára részben már összeállt, de az Országos Képtár metszetgyűjtemenyében még ekkor is kerestek megfelelő illusztrációkat. 156 Összegzés A somogyi megyemonográfia története mintegy fél évszázadot ölel fel. A feltárt és részben, vagy egészben ismertetett dokumentumok alapján számos megállapítás tehető. Leszögezhető, hog)' az egyéni, mondhatni amatőr kezdeményezések (pl. Roboz Istváné, Németh Ignácé) teljesen életképteleneknek bizonyultak. Az sem vezetett eredményre, mikor széles helyi értelmiségi bázissal a hátuk mögött igyekeztek Endrei Akosék létrehozni a kiadványt. Alapvető változást a képben az Országos Monográfia Társaság színrelépése jelentette. Ez a professzionális vállalkozás kellő anyagi és szellemi háttérrel tudta kiadni a Magyarország Vármegyéi és Városai sorozatot, köztük az utolsóként megjelenő Somogyvármegye monográfiáját A történész szakma próbált - bár 1870-ben a Századok oldalain nemigen sikeresen - módszertani segítséget nyújtani a helyi monográfiaírás szakszerűbbé tételéhez. A 19. század végén, ugyanebben a szakfolyóiratban megjelent tervezet már sokkal jobban szolgálta ezt a célt. Figyelemre méltó, hogy a vármegye 1885-től a legmagasabb szinten követte figyelemmel, sőt szervezte, irányította a monográfia ügyét. A megyei Monographia Bizottság elnöke a mindenkori alispán volt. Ennek ülésein Makfalvay Géza 1910-es kinevezését követően a főispán is képviseltette magát, sőt a megyetörténet 1867-et követő részét ő kapta meg revízióra. A szerkesztővel nem a Monographia Bizottság, hanem az alispán levelezett. A tanulmányból jórészt megismerhettük a szervezés, szerkesztés, írás, lektorálás nehézségeit, buktatóit. A megjelent kötetnek számos hibája van, amelyek okát részben sikerült tisztáznom. Kiderült, hogy miért ennyire furcsa, mondhatni szokatlan, illetve rossz a kötet szerkezete, ugyanis szinte csak a fejezetek elkészültének ideje adta meg a sorrendjüket. Ezek ismeretében nagyobb megértéssel, illetve megbecsüléssel és kritikával forgathatjuk Somogy megye történetének, és dualista kor végi állapotának leírását. A munkát bevégezték, de nem fejezték be, és azóta sem vette fel senki a fonalát, amin a jelen publikációt olvasó talán már kevésbé fog csodálkozni. Dokumentumok a megyei monográfiák történetéből Az alábbiakban Somogyvármegye monográfiájával, illetve monográfia-próbálkozásokkal kapcsolatos eddig általam feltárt, lényegesebb dokumentumait adom közre. A forrásbázis a Somogy Megyei Levéltár őrizetében lévő iratanyagokban található. A válogatás alapvető szempontja volt, hogy minden fellelt monográfia-próbálkozás legalább néhány dokumentummal helyet kapjon benne. Számos tervezetet közlök, amelyek a tervezett monográfiák tartalmi-szerkezeti változásait illusztrálják. Kutatásom során számos fontos és/vagy érdekes adalék került elő a monográfiában szereplő írások létrejöttével kapcsolatban, amelyek jó részét alább bemutatom. Jelen publikációban nem tartottam feladatomnak a kötet szakmai kritikáját, de a forrásközléssel lehetőséget teremtettem egy ilyen tanulmány árnyaltabbá tételéhez. A forrásokat igyekeztem betű- és formahűen visszaadni. Személy- és földrajzinév mutatótól el kellett tekintenem, mivel az összterjedelem így is meghaladja eg)' szokásos évkönyvtanulmány, illetve forrásközlés kereteit. 153 ai. 29976/1914. [43.] 154 ai. 3596/1914. 155 ai. 9917/1914. [55.] 156 ai. 2416/1914.