Somogy megye múltjából - Levéltári Évkönyv 38. (Kaposvár, 2007)

Récsei Balázs: Somogyvár megye monográfiájának története a dokumentumok tükrében

gyárban felvett - fotók is ekkor készültek.' 53 Példának okáért a tapsonyi megyeházról 1914 februárjában, ködös időben készültek felvételek. Ennek tudliató be, hogy meglehetősen életlen a kötetbe került fénykép, pedig a felvett négy közül ez sikerült a legjobban. 154 Az illusztrációknak biztosított hely háromszor annyiba került, mint a normál szövegé. 155 A történeti fejezetek képanyaga 1914 januárjára részben már összeállt, de az Országos Képtár metszetgyűjtemenyében még ekkor is kerestek megfelelő illusztrációkat. 156 Összegzés A somogyi megyemonográfia története mintegy fél évszázadot ölel fel. A feltárt és részben, vagy egészben ismertetett dokumentumok alapján számos megállapítás tehető. Leszögezhető, hog)' az egyéni, mondhatni amatőr kezdeményezések (pl. Roboz Istváné, Németh Ignácé) teljesen életkép­teleneknek bizonyultak. Az sem vezetett eredményre, mikor széles helyi értelmiségi bázissal a hátuk mögött igyekeztek Endrei Akosék létrehozni a kiadványt. Alapvető változást a képben az Országos Monográfia Társaság színrelépése jelentette. Ez a professzionális vállalkozás kellő anyagi és szellemi háttérrel tudta kiadni a Magyarország Vármegyéi és Városai sorozatot, köztük az utolsóként meg­jelenő Somogyvármegye monográfiáját A történész szakma próbált - bár 1870-ben a Századok oldalain nemigen sikeresen - módszertani segítséget nyújtani a helyi monográfiaírás szakszerűbbé tételéhez. A 19. század végén, ugyanebben a szakfolyóiratban megjelent tervezet már sokkal jobban szolgálta ezt a célt. Figyelemre méltó, hogy a vármegye 1885-től a legmagasabb szinten követte figyelemmel, sőt szervezte, irányította a monográfia ügyét. A megyei Monographia Bizottság elnöke a mindenkori alispán volt. Ennek ülésein Makfalvay Géza 1910-es kinevezését követően a főispán is képviseltette magát, sőt a megyetörténet 1867-et követő részét ő kapta meg revízióra. A szerkesztővel nem a Mo­nographia Bizottság, hanem az alispán levelezett. A tanulmányból jórészt megismerhettük a szervezés, szerkesztés, írás, lektorálás nehézségeit, buktatóit. A megjelent kötetnek számos hibája van, amelyek okát részben sikerült tisztáznom. Kiderült, hogy miért ennyire furcsa, mondhatni szokatlan, illetve rossz a kötet szerkezete, ugyanis szinte csak a fejezetek elkészültének ideje adta meg a sorrendjüket. Ezek ismeretében nagyobb megértéssel, illetve megbecsüléssel és kritikával forgathatjuk Somogy megye történetének, és dualista kor végi állapotának leírását. A munkát bevégezték, de nem fejezték be, és azóta sem vette fel senki a fonalát, amin a jelen publikációt olvasó talán már kevésbé fog csodálkozni. Dokumentumok a megyei monográfiák történetéből Az alábbiakban Somogyvármegye monográfiájával, illetve monográfia-próbálkozásokkal kapcsola­tos eddig általam feltárt, lényegesebb dokumentumait adom közre. A forrásbázis a Somogy Megyei Levéltár őrizetében lévő iratanyagokban található. A válogatás alapvető szempontja volt, hogy minden fellelt monográfia-próbálkozás legalább néhány dokumentummal helyet kapjon benne. Számos tervezetet közlök, amelyek a tervezett mono­gráfiák tartalmi-szerkezeti változásait illusztrálják. Kutatásom során számos fontos és/vagy érdekes adalék került elő a monográfiában szereplő írások létrejöttével kapcsolatban, amelyek jó részét alább bemutatom. Jelen publikációban nem tartottam feladatomnak a kötet szakmai kritikáját, de a forrás­közléssel lehetőséget teremtettem egy ilyen tanulmány árnyaltabbá tételéhez. A forrásokat igyekeztem betű- és formahűen visszaadni. Személy- és földrajzinév mutatótól el kellett tekintenem, mivel az összterjedelem így is meghaladja eg)' szokásos évkönyvtanulmány, illetve forrásközlés kereteit. 153 ai. 29976/1914. [43.] 154 ai. 3596/1914. 155 ai. 9917/1914. [55.] 156 ai. 2416/1914.

Next

/
Oldalképek
Tartalom