Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 37. (Kaposvár, 2006)

Récsei Balázs: Leidecker Jenő: A Somogy megyei községi és körjegyzőségek megalakulásának története

A körjegyzőség a Rinyaszentkirályi Körjegyzőség székhelyének Görgeteg községbe történt áthelyezésével 1907-ben alakult. /6816/1907. alisp sz./

117 Kuntelep község 1940-ben Görgeteggel egyesült. / 20.634/1940. Bm. sz./ Kuntelep 1949-ben újból mint kisközség szerepel. /28630/1949. alisp. sz./ 6./ HÁROMFAI KÖRJEGYZŐSÉG. Alakult 1948-ban. Községei: BAKHÁZA

418

, HÁROMFA

419

, ÖTVÖS KÓNYI

420

. Háromfa korábban nagyközség volt, Bakháza község a barcsi járásbeli Babócsai Körjegyzőségből 1950. jan. l-jével vált ki, és ezen Háromfai Körjegyzőséghez csatlakozott. /28715/1948. alisp. sz./ [43] Ötvöskónyi 1948-ban Nagyatád nagyközségből kivált, s ezen Háromfai Körjegyzőséghez csatlakozott, /állami anyakönyvi adat./ 1.1 HOMOKSZENTGYÖRGYI KÖRJEGYZŐSÉG. Alakult 1872-ben. Megszűnt 1878-ban. Községei: HOMOKSZENTGYÖRGY

421

, TARNÓCA

422

. A körjegyzőség Szulok nagyközségben székelt. A körjegyzőség 1878-ban feloszlott, Tarnóca a Visontai Körjegyzőséghez, Homokszentgyörgy község pedig Szulok nagyközséghez csatlakozott. /205/1878. megyegy. sz./ 8. / KUTASI KÖRJEGYZŐSÉG. Alakult 1907-ben. Községei: BELEG, KISBAJOM, KUTAS. A körjegyzőség községei 1907-ben a Szabási Körjegyzőségből kiváltak, s Kutas székhellyel új körjegyzőséggé alakultak. /934/1907. alisp. sz./ 9. / LÁBODI KÖRJEGYZŐSÉG. Alakult 1872-ben. Községei: BESENYŐ, HOSSZÚFALU

423

, LÁBOD

424

. Besenyő község neve 1907-től Rinyabesenyő, Hosszúfalu neve pedig Rinyahosszúfalu. /226/ 1907. megyegy. sz./ 417 Svm. Hiv. Lapja, 1907. (16. sz.) ápr. 18. 186. A Rinyaszentkirályi Körjegyzőség székhelyét 1907. ápr. 1-től helyezték át Görgetegre. 418 Gyalay 349. Bakháza. Rinyaújnép /-bői kivált 1913-ban/. Gyalay 739. RINYAÚJNÉP. ... 1913. aug. 2-án Bakháza p. /777 kh 282 Dö/ kt. kivált, s 1914. jún. 27-ével BAKHÁZA néven külön ksg.-gé alakult. Svm. Hiv. Lapja, 1913. (33. sz.) aug. 14. 740. Közli a 18635/1913. alisp. sz.-ra érkezett 125.151/1913.IV.-a. Bm. sz. határozatát, ameyben az 533/1913. megyegy. sz. előterjesztésre a Rinyaújnép határában lévő 777 kh. 282 Döl területű Bakháza puszta kisközséggé alakulását elrendelte 1913. aug. 2-án. Svm. Hiv. Lapja, 1914. (32. sz.) aug. 6. 637. Közli a 16738/1914. alisp. sz. felterjesztésére érkezett 95.480/1914.IV/b. Bm. sz. leiratot, amely a 139/2050/1914. megyegy. sz. javaslatra a 125.151/1913. sz. Bm. rendelet alapján újonnan alakult Bakháza község végleges nevét Bakháza alakba állapította meg. 419 Gyalay 498-499. HÁROMFA. ... 1943. jan. 1-én Pácod p. Nagyatád-hoz átcsatolva. Vö. Nagyatád lábjegyzetével! 420 Gyalay 698. Ötvös. ... 1929. jan. 1-én + Kónyi = /szept. 16-tól hiv. is/ ÖTVÖSKÓNYI. 493/1927. megyegy. sz. S. Vm. Hiv. Lapja, 1929. (44. sz.) okt. 10. 315. Közli a 31469/1929. alisp. sz. iratból, hogy a 96.907/1929.V. Bm. sz. rendettel az Ötvös és Kónyi községekből egyesített község végleges neve Ötvöskónyi. 421 Gyalay 515. HOMOKSZENTGYÖRGY. ... 1896. dec. 7-én a Nagyatádi j.-ból az ei. alakult Barcsi j.-ba áts. 422 Tarnóca elnevezésel895-től Somogytarnóca. A 65/1895. megyegy. sz. alatt terjesztették fel a Bm.-hez a névváltoztatást jóváhagyás, illetve engedélyezés céljából. Megyei Híradó, 1895. (21. sz.) máj. 23. 2. Közli a 12665/1895. alisp. sz. iratból a 32.452/TV-a./1895. Bm. sz. rendeletet, amelyben a 65/35329/1895. megyegy. sz. pártoló felterjesztésre „Tarnócza" község nevét „Somogy-Tarnócza" alakra változtatták. Gyalay 762. SOMOGYTARNÓCA. ... 1896. dec. 7-én a Nagyatádi j.-ból az ei. alakult Barcsi j.-ba átsorolva. 423 Gyalay 739. Rinyahosszúfalu. ... 1950-től + Lábod = LÁBOD. 424 Gyalay 598-599. LÁBOD. ... 1950-től + Rinyahosszúfalu.