Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 37. (Kaposvár, 2006)
Lagzi István: A lengyelek Magyarországról való evakuálásának utolsó szakasza. Az „EWA-B" akciók 1940 őszétől 1941 őszéig
A vasúton történő „lebukások" csökkentése érdekében a Magyar-Lengyei Menekültügyi Bizottság közbenjárására, a MÁV Igazgatóságok újból szabadjegyeket bocsátottak a lengyelek rendelkezésére. A szökések miatt több figyelmeztetésben részesített keszthelyi főszolgabíró 1940. december 14-ei jelentésében a felelősséget elhárítva, a sikeres szökési lehetőségek biztosítását a MÁV-nak tulajdonította. „Ismételten előfordult, hogy a m. kir. államvasutak budapesti üzletigazgatósága a volt lengyel vasutasok részére szabadjegyet adott, és ezzel elősegítette a lengyel polgári menekülteknek kijelölt lakóhelyükről való engedély nélküli eltávozását ."^ Búzás Béla főszolgabíró kérte a BM. IX. osztályát, hogy „...a MÁV igazgatósága a volt lengyel vasutasok részére [a] jövőben kiállítandó vasúti jegyeket ne az érdekelteknek, hanem a táborparancsnokoknak küldjék meg." 24 A kiskunlacházai katonai táborban 1940 őszén hattagú tiszti csoport szervezte a szökéseket: „...bizalmas értesüléseim alapján - írta december 5-ei jelentésében a táborparancsnok - a kiskunlacházai 1/3 gyűjtőtábor kebelén belül bizonyos szervezkedés van folyamatban Görögországba irányuló szökésre vonatkozóan. Ezen szervezkedés fő irányítói: Sokoloiuski Józef őrnagy, dr. Heilpern Maksymilian százados, Janikowski Roman őrnagy, Szczaivinski Witold őrnagy és Olszek Bronislaw főhadnagy." 25 A jelentés szerint Olszek főhadnagy „...a szökésre annyira előkészült, hogy a katonaruháját és egyéb feleslegesnek vélt holmijait is eladta." 26 A szervezkedéssel kapcsolatos nyomozás során megállapításra került, hogy Sokolowski őrnagy korábban átszökött Jugoszláviába, és feltehetően ismerte a határon való átjutás, a továbbutazás lehetőségeit. 27 Az említett tisztek felforgató és szökésszervezési tevékenységük miatt 1940. december 14-én a selypi tiszti táborba kerültek, tevékenységüket, levelezéseiket megfigyelés alá helyezték. Egyéb bántódásuk azonban nem esett. 28 A jól őrizhető, de komfortjában a kiskunlacházai tábortól messze elmaradó selypi táborba helyezettek tagadták az ellenük felhozott vádakat és - felülvizsgálati kérelmükben - visszahelyezésüket kérték. 29 Ügyüket újra kivizsgálták és megállapították: „...az a gyanú, hogy szökni szándékoztak és szöktetési szervezkedésben részt vettek, továbbra is fennáll. [...] Selypre történő áthelyezésük nem tekinthető büntetésnek, hanem csupán elővigyázati rendszabálynak." 30 a) Szökések a Budapest környéki katonai táborokból (Visegrád, Vác, Esztergom, Kiskunlacháza) A budapest környéki táborokból való szökések közül a visegrádi és a váci került reflektorfénybe. A visegrádi lengyel tiszti táborból való szökésekhez több társával együtt Matzke Emiiné nyújtott különböző mértékű segítséget. A Matzke család szőlőjében levő (prés)ház a szökni készülők rendelkezésére állt. (A család városi házában 24 tiszt volt legálisan, panziószerűén elszállásolva.) A visegrádi tiszti táborban lévő és azon kívül - több mint 150 helyen (!) (bérelt szobákban, lakásban) 23 ZML 1-389/1940. 24 Uo. 25 HL HM. 1940-21-21-3558-66.929. A kiskunlacházai 1/3. sz. (lengyel) gyűjtőtábor parancsnokság jelentése a HM. 21. Osztályának. 1940. dec. 5. Lásd még! uo. a Pro domo-ban foglaltakat. 26 Uo. 1942-21-21-5207-6806. (Fogolyszöktetési ügy.) 27 Uo. 28 Uo. Több vonatkozásban hasonló helyzet alakult ki Bánréve községben is. Bánrévéről és a környező katonai táborokból végrehajtott szökések kivizsgálásakor „több esetben megállapíttatott a szökéseket elősegítő, illetve támogató magyar állampolgárok [...] személye is. Egy konkrét esetből kifolyóan a bánrévei tábor parancsnoka a Vkf. 26.815/eln. 2.Vkf.D.1940 számú rendelete alapján a szöktetőt a miskolci m. kir. ügyészségnek további illetékes eljárás lefolytatására átadta. A kir. ügyészség a szöktető ellen az eljárást megszüntette azzal, hogy az eljárásra törvényes alap nincs." HL HM. 1940-2121-3555-16660 (2243/eln. I. L.-1940). A miskolci VII. hadtestparancsnokság (Sándor alezredes hadtest vezérkari főnök) jelentése a Honvéd Vezérkar főnökének. 1940. máj. 3. 29 Uo. 1942-21-21-5207-6806. 30 Uo. 1940-21-21-3555-115210. Az említett tiszteket Selypre helyezték azzal a feltétellel, hogy „megfigyelés alatt tartandók, levelezésük fokozott mértékben ellenőrizendő. Részükre táboron kívüli lakás nem engedélyezhető, esetleges betegjelentés esetén csak szigorú orvosi vizsgálat után kísérhetők kórházba. .."A szökésekkel kapcsolatban találkozhatunk értelmezhetetlen esetekkel is. Roman Grzanka internált repülő százados 1940. január 10-én 30 napra a Citadellában kialakított büntetőtáborba került. Másnap a századost múlábának rendbehozatala végett a (budapesti) 9. sz. honvéd helyőrségi kórházba utalták, ahonnan azonban megszökött." HL HM. 1940-21-21-3558-51.924.
