Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 37. (Kaposvár, 2006)
Lagzi István: A lengyelek Magyarországról való evakuálásának utolsó szakasza. Az „EWA-B" akciók 1940 őszétől 1941 őszéig
A LENGYELEK MAGYARORSZÁGRÓL VALÓ EVAKUÁLÁSÁNAK UTOLSÓ SZAKASZA AZ „EWA-B" AKCIÓK 1940 ŐSZÉTŐL 1941 ŐSZÉIG (ELŐZMÉNYEK) LAGZI ISTVÁN A sors és a Somogy Megyei Levéltár igazgatóinak jóvoltából a tárgyalt kérdés fontosságának megértéséből adódóan szerző abban a szerencsés helyzetben volt és van, hogy több évtizedes kutató munkájának egy fontos, összefüggő részét ugyanott fejezheti be, ahol 1974-ben elsőként, az évkönyv első kötetében publikált a témakörben. 1 Az 1939 őszén Magyarországra menekült lengyelek tízezrei 2 1939-1941 között az adott viszonyok között zömmel Somogy és Zala megyéken keresztül hagyták el országunkat 3 , azaz szöktek a francia és angol fennhatóságú területeken felállított, az emigrációban létrejött lengyel emigráns kormány hadseregébe. 4 A témakörben már megjelent tanulmányok közül 5 néhány esetben csak utalásokkal, esetleges hivatkozásokkal élünk. 1. Az evakuáció alakulása 1940 őszén és 1940/1941 téli hónapjaiban Az 1940 július-augusztusában bevezetett különböző mértékű, a szabad mozgást korlátozó intézkedések enyhítésére például a 7. honvédkerület területén lévő táborokban már szeptember elején került sor. Beleznay Győző tábornok, közigazgatási vezető megfogalmazásában a lengyel internáltak őrzésénél végül is három fő cél volt a mérvadó: „a) A lengyel internáltak felügyelet alatt legyenek, b) Szökések ne legyenek, c) Nagyobb rendellenességek ne forduljanak elő." 6 Ez az elv később országos viszonylatban is érvényesült. Az angol és francia érdekeltségű területekre való evakuálás - mint láttuk - az 1940 augusztusi német tiltakozás következtében rövid időre minimálisra csökkent, a téli hónapokban azonban növekvő tendenciát mutatott. Schindler Szilárd altábornagy a HM. I. csoportfőnök a hadtestparancsnokságoknak és valamennyi lengyel inteniálótábor-parancsnokság, munkásalakulat-parancsnokság, továbbá a győri lengyel fiókkórház-parancsnokság részére 1940. november 20-án kiadott utasításából félreérthetetlenül következtetni lehet az evakuációval kapcsolatos hivatalos, aktuális elvárásokról. A csoportfőnök hangsúlyozta, hogy a táborokból való szökések „.. .az utóbbi időben csak elvétve fordul1 Lagzi István: Lengyel menekültek Somogy megyében a második világháború idején. In. Somogy megye múltjából. 1. Szerk. Kanyar József. Kaposvár, 1974. SML 259-280. p.; Jelen tanulmányunk A Magyarországon internált lengyel katonák evakuációja a magyarországi „északi és nyugati régióból" 1939-1941. In. Somogy megye múltjából. 31. Szerk. Bősze Sándor. Kaposvár, 2000. SML 144-176. p. folytatása s egyben a témakör befejező publikációja. 2 Magyarországról 1939 szeptemberétől 1941 őszéig a levéltári források szerint mintegy 32 000 lengyel katona és polgári önkéntes szökött (evakuált) francia, angol fennhatóságú területekre, növelte szövetséges hadseregek létszámát. Lásd! István Lagzi: The number of poles having escaped to the territory of Hungary during the second world war. Facts and data. In. Acta Universitatis Szegediensis de Attila József Nominate Acta Historica T. XCVII. [Szeged] 1994. 27-40. p. 3 A zalai vonatkozásokról lásd! Lagzi István: Lengyel menekültek Zala megyében a második világháború idején. Zalaegerszeg, 1975. 4 Vö. Witold Bieganski: Wojsko Polskié we Francji. Warszawa, 1967. Az evakuációról részletesen lásd! István Lagzi: Droga znierza polskiego przez wegierska granice w latach 1939-1941. Poznan, 1987. 5 Lásd! Lagzi István: Lengyel katonák és önkéntesek evakuációja Magyarországról 1940 tavaszától 1940 őszéig. In. Somogy megye múltjából. 25 Szerk. Szili Ferenc. Kaposvár, 1994. SML. (a továbbiakban: Lagzi, 1994) 303-336. p. 6 Hadtörténelmi Levéltár (a továbbiakban: HL) Honvédelmi Minisztérium iratai (a továbbiakban: HM) 1940-21-21-355744.151. Lengyel internáltakkal való bánásmód a szigorítások enyhítésére. A rendelkezés kiadására azért volt szükség, mert egyes táborokban „az összes internáltak - tiszti hozzátartozók (nők és gyermekek is) - állandóan bezárva vannak, és sem a betegeknek, sem az arra rászoruló idősebb tiszteknek [...] sem [...} engedélyeztetett a táboron kívüli lakás a megszabott feltételek mellett." Beleznay Győző tábornok a felesleges „óvintézkedéseket" megszüntette, s a vonatkozó HM. rendeletek szigorú betartása mellett a kint lakást és kíséret mellett a táborból való kijárást engedélyezte.
