Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 37. (Kaposvár, 2006)

Vonyó Anita: Időjárási események és természeti csapások Somogy megyében 1866-1881 között, a Somogy című hetilap tudósításai nyomán

Magyarország területe a mérsékelt éghajlati övben helyezkedik el. A Föld éghajlati képének áttekintése során a Kárpát-medence e része a hűvös éghajlatokon belül, a kontinentális éghajlat hosszabb meleg évszakkal jellemezhető tartományába sorolható be. Erre az éghajlati típusra jellemző, hogy az évi hőmérsékletingás jelentős, élesen elkülönül a négy évszak. Csapadékellátottsága a vízigények közepes mértékű kielégítését biztosítja, de itt is évről-évre nagy a változékonyság. A lehulló csapadék nagyobbik része a nyári félévre koncentrálódik. Térségünk a nedves és a száraz éghajlatú területek közti átmenetet reprezentálja.

3 Hazánkban a tavaszi átmeneti évszak. A hőmérséklet márciusban átlagosan 5,3 °C fok körül alakul. Referencia időszakunkban ettől pozitív és negatív irányban is találhatunk jelentős eltéréseket, de gyakoribbak voltak az átlagosnál hidegebb, szinte már télies jellegű értékek. Nem voltak ritkák a jelentős mennyiségű havazással járó, szélsőségesen hideg márciusok. Az április hagyományosan a szeszélyes időjárást hozó hónapjaink közé tartozik. Változékony jellege az 1866-1881 közötti időszakban is beigazolódott. Míg 1876 áprilisában nyári meleg köszöntött be, addig a következő évben havazás és fagy keserítette meg a gazdák életét. Május közepén rendszerint erős hőmérséklet-csökkenés következik be, mert ekkor érkeznek meg hozzánk az utolsó, erős lehűlést hozó sarkvidéki légtömegek. A késő tavaszi fagyok jelentős gazdasági károkat okoznak. Az 1867-es esztendő igazolta az iménti törvényszerűséget, ám az ezt követő években többször is találkozhattunk kánikulai meleggel. Június 8-a, Medárd-nap után a napi középhőmérséklet gyakorta és jelentősen visszaesik 20 °C alá. A hőcsökkenés előidézője a hűvös óceáni légtömegek beáramlása. Ekkor jelentkezik folyóinkon az ún. zöldár, a megnövekedett csapadékmennyiség hatására. A vizsgált 15 év során a várt tendenciával ellentétesen, a hőmérséklet jelentős emelkedése volt jellemző. Nem voltak ritkák a 30 °C körüli, száraz júniusok. Legmelegebb hónap hazánkban a július, 50-60 mm körüli havi csapadékmennyiséggel. 1872-ben azonban szokatlan hideggel köszöntött be ez a hónap. Gyakoriak voltak a nagy melegek után bekövetkező heves záporok, villámlások és jégverések is, amelyek tavasztól őszig rendszeresen kísérik a csapadékhullást. Augusztusban általában 20 °C körül, kicsivel e fölött alakul a hőmérséklet havi átlaga. 1880 nyara rácáfolt erre, hiszen a hónap közepén több napig alig 6-8 °C volt a hőmérséklet a déli órákban. A vizsgált időszakban, több ízben előfordult viharos széllel együtt járó, viszonylag csapadékos az augusztus. A „vénasszonyok nyara" szeptember végén, október elején okoz csendes, derült, meleg időt a ciklontevékenység átmeneti csökkenése miatt. Jó példa erre 1872 októbere és 1879 szeptembere. Gyakoribbak voltak azonban időszakunkban a hideg őszi periódusok. 1871 októberében a tartós fagyok hatására az állóvizeken jégréteg képződött. Hazánk déli, délnyugati részére jellemző másodlagos őszi csapadékmaximum érvényesülése a vizsgált időszak időjárási jelentéseiben is megjelenik. Hazánkban november elejétől számíthatunk havazásra, amelyre számos példát találhatunk a Somogy 1866-1881 közötti hasábjain. Az éghajlat-történeti idősor alapján elmondható, hogy a téli hőmérsékleti értékek igen kiegyenlített képet mutatnak, az átlaghőmérsékletet jelző 0 °C-os érték körüli csekély ingadozásokkal. Szélsőségek természetesen előfordultak, hiszen 1879-ben -20 °C alatt maradt tartósabban a hőmérő higanyszála, míg 1881-ben 14-15 °C-ot mértek több napon keresztül. Hazánkban leghidegebb hónap a január. E tényt a vizsgált időszak értékei sem cáfolták meg. A február hol átmenetet mutatott a tavasz felé, hol pedig a legkeményebb teleket idézte. Hazánkban a csapadék kis hányada hó formájában esik. Korszakunkban - hasonlóan napjaink időjárásához - nem voltak tartósan megmaradó, nagy havazások. A tanulmányban a Somogy „Újdonságok" című rovatából azokat a híreket válogattuk ki, melyek az előbbiekben leírtak bizonyítékául szolgálnak, vagy valamilyen természettudományos szempontból érdekesek, különválasztva évszakonként az időjárási eseményekre, és egyéb természeti jelenségekre vonatkozó közléseket.

4 3 Péczely György: Éghajlattan. Bp., 2002. Nemzeti Tankönyvkiadó, (továbbiakban: Péczely) 258-259. p. 4 A tudósításokat nem szöveghűen közöljük. Néhol tartalmilag tömörítettünk, illetve napjaink közlés módjához közelítettünk. A híreket mindig a megjelenés napjának dátuma alapján vettük számba, akkor is, ha korábbi évszak vagy hónap eseményeire tettek utalást.