Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 37. (Kaposvár, 2006)
Récsei Balázs: Leidecker Jenő: A Somogy megyei községi és körjegyzőségek megalakulásának története
27 NAGYATÁD 385 NAGYKÖZSÉG. Alakult 1901-ben. Csatlakozott községe: ÖTVÖSKÓNYI 386 . Korábban a Nagyatádi Körjegyzőség székhelye volt, és a Nagyatádi Körjegyzőség feloszlatásakor nagyközséggé alakult. 387 /58.642/4a/1900. Bm. sz./A nagyközség működését 1901. ápr. l-jén kezdte meg. A Nagyatád Vidéki Körjegyzőség feloszlatása után 1940-ben Ötvöskónyi község az 1886: XXII. tc. 161. §-a alapján ezen nagyközséghez csatlakozott, Rinyaboda /Bodvica 388 /, Henész 389 és Kivadár 390 községek pedig egyesültek Nagyatáddal. 391 /506/1940. alisp. sz./ Ötvöskónyi 1948-ban az újonnan alakult Háromfai Körjegyzőséghez csatlakozott, /állami anyakönyvi adat./ 3. / SZULOK 392 NAGYKÖZSÉG. Alakult 1872-ben. 393 1875- ben a Szigetvári járáshoz csatolták. /277/1875. megyegy. sz./ 4. / TARANY NAGYKÖZSÉG. Alakult 1924-ben. Korábban a Taranyi Körjegyzőség székhelye volt, és a körjegyzőség feloszlatásakor nagyközséggé alakult. /7669 394 /1924. alisp sz./ II. KÖRJEGYZŐSÉGEK 17 BABÓCSAI KÖRJEGYZŐSÉG. Alakult 1872-ben. Községei: ARACS 395 , BABÓCSA 396 , BOLHÓ 397 , HERESZNYE, KOMLÓSD 398 , PÉTERHIDA 399 , ÚJNÉP 400 . 1876- ban Heresznye ezen körjegyzőségből kivált, és a Vízvári Körjegyzőséghez csatlakozott. / 135/1876. megyegy. sz./ A kör385 Gyalay 655-656. NAGYATÁD. ... 1886-ig mezőváros. 1941-ben + Bodvica + Henész + Kivadár. 1943. jan. 1-én Pácod p. /1369 kh/ Innen Iláromfa ksg.-hez átcsatolva. ... 1971. ápr. 25-én Nagyatád városi rangot nyer. Vö. Háromfa lábjegyzetével! 386 Gyalay 698. Ötvös. ... 1929. jan. 1-én + Kónyi = /szept. 16-tól hiv. is/ ÖTVÖSKÓNYI. 493/1927. megyegy. sz. S. Vm. Hiv. Lapja, 1929. (44. sz.) okt. 10. 315. Közli a 31469/1929. alisp. sz. iratból, hogy a 96.907/1929.V. Bm. sz. rendettel az Ötvös és Kónyi községekből egyesített község végleges neve Ötvöskónyi. 387 267/1897., 219/1900. és 539/1900. megyegy. sz. 388 Gyalay 376. Bodvica. ... 1876-ig + Kivadár; 1941-től + Henész + Kivadár + Nagyatád = NAGYATÁD. 389 Gyalay 508. Henész. ... 1941-ben + Nagyatád = NAGYATÁD. 390 Gyalay 574. Kivadár. ... 1863-ban még mint Kivadár p. ... Nagyatád része volt; 1941-től + Bodvica + Henész + Nagyatád = NAGYATÁD. 64/1874. (febr. 3.) megyegy. sz. Gróf Somssich Adolf kérelmére „a tényleg egyesült Bakháza, Boszintó, Jánosháza, Kivadár és Páczod pusztáknak „Kivadár" név alatt önálló községgé alakulhatása iránt..." pártolt felterjesztés tétetett a BM.-hez. A 261/1874. (aug. 3.) megyegy. sz. alatt már Kivadár község elfogadott szervezési szabályrendeletét említik. 391 S. Vm. Hiv. Lapja, 1943. (12. sz.) jún. 10. 100. Közli az 574/2/1943. sz. alisp. iratból: az 1933. június 22-én kelt 32.966/ 1942. III. Bm. sz. „rendeletével Nagyatád, Bodvica, Henész és Kivadár községek egyesítéséből keletkezett község végleges nevét „Nagyatád" névben állapította meg." 392 Gyalay 806. SZULOK. ... Volt mezőváros 1886-ig. 1896. dec. 7-én a Szigetvári j.-ból az ei. alakult Barcsi j.-ba átsorolva. 393 276 és 349/1872. megyegy. sz. Az állandó választmány pártoló felterjesztése a község kérelmére a Bm -hez nagyközséggé alakulás tb. 394 Eh'rás, helyesen: 7660. 395 Aracs neve 1907-től Somogyaracs. Gyalay 762. SOMOGYARACS. ... 1896. dec. 7-én a Nagyatádi j.-ból az ei. alakult Barcsi j.-ba áts. Neve ekkor még Aracs volt. 396 Gyalay 346. BABÓCSA. ... 1896. dec. 7-én a Nagyatádi j.-ból az ei. alakult Barcsi j.-ba áts. ... 1886-ig mezőváros volt. 397 Gyalay 378. BOLHÓ. ... 1896. dec. 7-én a Nagyatádi j.-ból az ei. alakult Barcsi j.-ba átsor. 1903. máj. 9-én az akkor még Bő m. kt. neve László m.-ra vált. 398 Gyalay 580. KOMLÓSD. ... 1896. dec. 7-én a Nagyatádi j.-ból az ei. alakult Barcsi j.-ba átsorolva. 399 Gyalay 711. PÉTERHIDA. ... 1896. dec. 7-én a Nagyatádi j.-ból az ei. alakult Barcsi j.-ba átsorolva. 400 Újnép neve 1907-től Rinyaújnép. Svm. Hiv. Lapja, 1902. (20. sz.) máj. 15. 2. p. Újnépet a Nagyatádi járásból a Barcsi járásba csatolták a 151/1902. megyegy. és a 9253/1902. alisp. sz. alapján. 242/23149/1902. és az 544//36508/1902. megyegy. sz.-ban az átcsatolás határidejéül 1903. január l-jét említik. Gyalay 739. RINYAÚJNÉP ... 1902. júl. 4-én - még mint Újnjép - a Nagyatádi j.-ból a Barcsi j.-ba átsorolva. 1913. aug. 2-án Bakháza p. /777 kh 282 Dö/ kt. kivált, s 1914. jún. 27-ével BAKHAZA néven külön ksg.-gé alakult. Svm. Hiv. Lapja, 1913. (33. sz.) aug. 14. 740. Közli a 18635/1913. alisp. sz.-ra érkezett 125.151/1913.IV.-a. Bm. sz. határozatát, ameyben az 533/1913. megyegy. sz. előtejesztésre a Rinyaújnép határában lévő 777 kh. 282 Döl területű Bakháza puszta kisközséggé alakulását elrendelte 1913. aug. 2-án.
