Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 37. (Kaposvár, 2006)
Vonyó Anita: Időjárási események és természeti csapások Somogy megyében 1866-1881 között, a Somogy című hetilap tudósításai nyomán
Összegzés A napjainkban tapasztalható klímaváltozás nem egyedi jelenség. A Föld éghajlatában a megelőző földtörténeti korokban ugyanúgy, mint az emberiség történelme folyamán, egyaránt voltak hidegebb és melegebb periódusok, melyek a különféle okokra vezethetők vissza. 2J Mindezektől függetlenül időjárási szélsőségek bármikor előfordulhatnak. 22 A Somogy hasábjain is többször találkozhatunk rendkívüli keménységű vagy enyheségű téllel, de nem ritkák a szokatlanul hűvös, illetőleg forró és száraz nyarak sem. Számos cikk bizonyítja azt is, hogy az évszakok közti éles határok korábban is sok esetben elmosódtak: a tél átnyúlt a tavaszba, vagy a nyári időjárás szinte az ősz végéig kitartott. Számba vettük az említett 15 év során észlelt egyéb természeti jelenségeket is: földrengéseket, csillaghullásokat, nap- és holdfogyatkozásokat. Az ember mindig kitüntetett figyelmet szentelt azon dolgoknak, melyek okát pontosan nem ismerte, és különféle következtetéseket vont le belőlük a jövőt illetően. A 21. században - amikor környezetünk változásainak miértjeire már jórészt megtaláltuk a választ - is érdeklődéssel figyelünk az ilyen irányú történésekre. 21 Az éghajlat-ingadozások okait a különféle megközelítések csillagászati, fizikai és geológiai okokkal magyarázzák. Az egyik csillagászati elképzelés szerint a Nap változó fényű csillag lévén, a sugárzása során kibocsátott energiamennyiség is változó. A másik feltevés arra utal, hogy a Földre érkező napsugárzás változásai onnan erednek, hogy naprendszerünk időnként csillagközi porfelhőn halad át, amely megnöveli a Föld felszínére jutó sugárzás energiáját. A harmadik hipotézis a Föld pályaelemeinek periodikus változásaival magyarázza az éghajlati változásokat. A fizikai magyarázatok kiindulópontja szintén a Nap sugárzó energiájának változékonysága, illetve ennek hatása a földi cirkulációra. Ismeretesek olyan fizikai hipotézisek is, amelyek a Föld klímájának ingadozásait a légkör szén-dioxid tartalmának változásaival, és a vulkáni működések során a légkörbe jutó vulkáni hamu mennyiségének változásaival magyarázzák. A geológiai megközelítések főként a kontinensek helyzetének a földtörténet során lezajlott megváltozásával, a maitól eltérő földgömbi fekvésével igyekeznek magyarázatot keresni az éghajlati változásokra (Péczely, 200-205. p.) 22 Hazánk éghajlatára jellemző a hőmérséklet szeszélyes időbeli alakulása, az egyes évszakok, hónapok időjárásának nagy változékonysága. Hőmérséklet eloszlásunkra a kontinentális és az óceáni hatások egyaránt befolyással vannak, hiszen Magyarország a kétféle klímahatás közötti átmeneti területen helyezkedik el. Az óceáni hatások nagyobb súlya esetén az átlagos értékekhez képest télen magasabban, nyáron pedig alacsonyabban alakulnak a havi középhőmérsékletek.
