Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 37. (Kaposvár, 2006)
Vonyó Anita: Időjárási események és természeti csapások Somogy megyében 1866-1881 között, a Somogy című hetilap tudósításai nyomán
1880. 12. 07.: Anglia légkörét örököljük, úgy látszik. Midőn e sorokat írjuk, már 11-dik napja, hogy nem látunk napsugarakat; folytonosan sűrű köd üli a láthatárt; borús, sötét, egészségtelen napok. 1880. 12. 21.: Még mindig tavaszi langyos napjaink járnak. 17-18-án 14-15 fok meleg volt napközben, olykor az eső permetezett, éppen mint tavasszal szokott. Ha november hó pár éjszakáján az a kis fagy nincs, ma is nyílnak a virágok. Több helyen, még a múlt héten is villámlott és dörgött az ég. 1881. 02. 08.: A múlt hét utolsó napjain akkora ködök voltak, hogy akár markolni lehetett volna. Mi megkaptuk London időjárását; ennek lakosai meg a mi havunkat. 1881. 11. 08.: A tél korán beköszöntött. Közel hat hétig tartó esőzés után folyó hó 2-án esett a hó, 3-án reggel pedig 6 fok hideg mellett erősen fagyott. Sajátságos látvány, a fák koronáját még zöld lombok fedik, alant pedig már hó borítja a földet. Az ólmos eső 1-én nagyon sok kárt tett a fákban, mert az eső ráfagyván a levelekre, a terhet a gallyak nem bírták meg, és halomszámra hevernek letörve. Egyéb természeti jelenségek Földrengések 10 1866. 12. 04.: Október hó 16-án reggel 9 óra után 10 perccel 3-4 másodpercig tartó, dörömböléssel összekötött földrengés volt érezhető Kötése, Karád, Kapoly és Nágocs vidékén. 1875. 01. 26.: A földrengések gyakran rettegtetik vidékünket. E hó 8-án esti fél 9-kor jött az első, s nem jelentéktelen roham, nyugatról kelet felé, mintegy 1 percig tartva; a második 15-én este háromnegyed 10-kor, gyengébb rohammal az elsőnél. Kadarkútról írja levelezőnk: folyó hó 12-én 11 óra 46 perckor éjjel erős földrengésünk volt, nagy morajjal, mely mintegy 18 percig tartott. 1876. 10. 31.: Zákányból kaptuk a következő sorokat: Nem csak felettünk van az Isten keze, hanem a föld is ing alattunk, amennyiben a közeli vidékeken éjeken és napokon át félelemben volt a lakosság az iszonyatos földlökések következtében. Formális földrengésünk volt Surdon, mely október hó 12-én vette kezdetét, s kisebb-nagyobb mértékben még 21-én is ismétlődött, és pedig ezen nap délutánján oly erővel, hogy több kémény leomlott, számos házon pedig óriási repedéseket okoztak a lökések. A lakosság Surdon már arról gondolkodott, hogy kipakol a szabadba. A rengések a Dráva mentén több ponton észleltettek északról déli irányban. 1876. 12. 05.: Murakeresztúrról írja lapunknak egyik érdemes tudósítója, hogy november 30án fél 11-kor 4-5 másodpercig tartó oly erős földrengés volt, hogy a templom és az apátsági lak megrepedeztek. December hó 1-én virradóra a földrengés ismétlődött, habár nem olyan erős mértékben. A lakosság nagy rémületben volt. 1880. 02. 17.: 9-én éji háromnegyed 12 órakor földrengés volt Kaposváron, mely alig másodpercig tartott, de olyan morgással, hogy sokan vihart vagy a vonat érkezését képzelték. A hullámzás északról délnek történt, s oly erővel, hogy több házban az edények valóságosan csörömpöltek, a táncban itt-ott ébren lévő társaság rémesen észlelte a ritka jelenséget. Felszíni vizekhez kapcsolódó jelenségek 1871. 06. 06.: A déli Balaton-part közelében - a Balaton kiáradása folytán - naponkint nagyobb területet nyer a víz; egy onnét hozzánk érkezett levél így szól: „... a Balaton melléki berkek jó részét elöntés fenyegeti; a víz oly következetes térfoglalásokat tesz, hogy nem is számíthatunk mostanában eltakarodására... Tudjuk az alap okot: vagyis a Balaton nedves évszakok folytán majd10 A Kárpát-medencében és a környező hegységekben, napjainkban is aktív tektonikai folyamatok zajlanak, melyeket gyakorta kísérnek földrengések. Magyarország e térségen belül a kisebb aktivitású területek közé tartozik, így erősebb földmozgások kialakulása ritka esemény.
