Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 37. (Kaposvár, 2006)
Lagzi István: A lengyelek Magyarországról való evakuálásának utolsó szakasza. Az „EWA-B" akciók 1940 őszétől 1941 őszéig
táborparancsnok azt hangsúlyozta: Jastrzebski tizedes „társai azt beszélik, hogy már 1 napi [táborban való - L. I.] tartózkodás után úgy nyilatkozott, hogy az itteni tábori élet nem megfelelő, és O igyekezni fog ismét, [és] mielőbb megszabadulni. Hogy ezen kijelentésével szökésre gondolt-e, vagy elhelyezését illegális úton akarta keresztülvinni, az [...] ismeretes nem volt." 238 A komáromi lengyel katonai büntetőtáborból 1941. június 21-én megszökött Wasyl Dutkowicz cseh nemzetiségű lengyel polgári személy ügye is a kivételek közé tartozik. A tábori rendszabály különös módon - lehetővé tette, hogy mint büntetés alatt lévő, bevásárlás céljából a városba mehessen. Az alkalmat azonban szökésre használta fel, sőt eltulajdonította az őrség egyik katonájának a kerékpárját is. (Dutkowicz 1941. február 15-én Jugoszláviából szökött Magyarországra, március 5-én került a gánti katonai büntetőtáborba, majd Komáromba.) Körözését azzal a kitétellel és részletes személyleírással rendelték el, hogy álnéven valószínűleg egy közeli lengyel polgári táborba kérte felvételét. A szökés miatt (ti. a táborparancsnok kísérő nélkül küldte a városba) Mundy Andor tartalékos hadnagyot a hadtestparancsnok, Henyey Gusztáv altábornagy utasítására leváltották. 239 Wiadyslaw WyszowinskiAVyszniewski karpaszományos szakaszvezető szökése ügyében a szombathelyi III. és a szegedi V. hadtestparancsnokság illetékesei is nyomoztak. 240 Az ügyben keletkezett iratok ún. „rutin-olvasása" nyomán/következtében a kutató hajlik arra, hogy a szakaszvezető egy hazafias céllal végrehajtott szökés elkövetője, ám erről szó sincs! Amennyiben különböző okok miatt feleslegesnek tartja az iktatószámok által jelzett iratok megállapításainak, a különböző fórumokon, helységekben és időben szerkesztett iratok, hatósági döntések alakulását, könnyen érheti meglepetés. Az említett személy Balatonboglárról Szeged-Alsóközpontba (a jelenlegi Mórahalomra) nőismerőse, Frossenhoffer Mihály mészáros mester lányának meglátogatása céljából kapott hosszabb ideig tartó eltávozást. 1941. április 18-ától azonban a községben nyoma veszett. Egyes információk szerint a szakaszvezető Varsóba szökött. A különböző szálakon folyó vizsgálódások végeredményét az alábbiakban lehet összefoglalni: a szakaszvezető rendőrségi (lakhatási) kijelentővel hosszabb időt töltött a lányos háznál, ahol házassági ígéretet is tett. Eltűnését (április 28.) a vendéglátó család csak megkésve (május 30-án) jelentette. A szegedi rendőrség viszont nyomára akadt, a nyomozási adatok szerint Wyszniewski „apróbb szélhámosságai miatt" ismert volt a városban. Ellene országos körözést adtak ki. 241 A munkát vállaló Tadeusz Halas (Halász) magyar származású lengyel gyalogos Celldömölkről, Hokhold István bazaltbánya-tulajdonostól szökött meg. Tettének komoly oka nem volt. Celldömölkön és Győrben is lengyel barátainál vizitelt, azaz vendégeskedett. 242 A megszökött, majd táborába önként visszatért katonai internáltak fenyítése nem mindig volt következetes. Ebben a vonatkozásban a balatonbogiári lengyel tiszti tábor lehet a jellegzetes példa. 1941. január 8-án és 9-én megszökött kilenc tiszt közül Stanislaw Wadlewski százados január 13-án visszatért Balatonboglárra. A táborparancsnok - Szigriszt hadnagy - Wadlewskit kihallgatta „hogy miért ment el Budapestre s maradt el 6 napig engedély nélkül? Kijelentette [a százados - L. I.], hogy szökni szándékában egyáltalán nem volt, hanem egy barátjával, Wolski Wiadyslaw lengy.[e\] 238 Lásd! HL HM. 1941-21-21-4388-19.606. A szombathelyi III. hadtestparancsnokság (Weimann Győző tábornok) jelentése a HM. 21. Osztályának. 1941. márc. 17. 239 Lásd! HL HM. 1941-21-21-4390-43.211. A komáromi (lengyel) büntetőtábor-parancsnokság (Mundy Andor t. hadnagy) jelentése a HM. 21. Osztályának. Szökés bejelentés. 1941. jún. 23. Dutkowicz esetében is több irányban (lévai, komáromi, érsekújvári rendőrkapitányságok) nyomoztak. 240 A szakaszvezető a lengyeltóti lengyel katonai internáló táborcsoporthoz tartozó balatonbogiári tábor állományához tartozott, így Lengyeltótiban és Balatonbogláron is végeztek helyszíni nyomozást. Időközben a balatonbogiári tábor megszűnt. Az internáltak Gyöngyösapátiba kerültek. Ebből adódóan a nyomozás tekintetében a gyöngyösapáti lengyel tiszti tábor parancsnoksága is érintve volt. Wyszniewskivel kapcsolatban nyomoztak Szeged-Alsóközpont helységben és Szegeden is. 241 HL HM. 1941-21-21-4390-46.050. 242 Uo. 1941-21-21-4388-24.691. A sárvári gyűjtőtábor parancsnokság (Molnár ezredes) jelentése a szombathelyi III. honvédhadtest-parancsnokságnak. Sárvár, 1941. ápr. 9. Egy korábbi típusú szökésekre nézve lásd! HL HM. 1940-21-213553-4175. Molnár Béla ezredes, táborparancsnok jelentése a szombathelyi III. hadtestparancsnokságnak. Nagycenk, 1940. jan. 17.
