Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 37. (Kaposvár, 2006)
Lagzi István: A lengyelek Magyarországról való evakuálásának utolsó szakasza. Az „EWA-B" akciók 1940 őszétől 1941 őszéig
tevékenykedő) Alfonz Siminskü, a nagykanizsai „evakuációs iroda" vezetőjét is. Siminski ,jbeismerő vallomást tett [...] tiltott csapat gyűjtés, fogolyszöktetés [?] és tiltott határátlépés (elősegítésében), valamint tiltott útlevélhasználatban.. ." m Nemzetvédelmi szempontok miatt letartóztatták Henryk Slawikot és Stefan Pawlikot, a Komitet Obywatelski elnökét és tagját, valamint Seider Vilmos ügyvédet, az evakuáció egyik patrónusai is. Slawik, Pawlik és Seider a kihallgatások során tagadták bűnösségüket, ennek ellenére - hasonlóan Siminskihez- a „terhelő tanúvallomások és a házkutatások során előtalált tárgyi bizonyítékok [...] és terhelő adatok alapján az 1941. XVIII. tc. $ (személyes szabadságuk korlátozásával felügyelet alatt tartott lengyelek szöktetése -és a 10. § - hamisított vagy más részére szóló útlevél kiállítása, és másnak használatra való átengedése) megsértése miatt... " 197 bírósági eljárás megindítását helyezték kilátásba. A diplomáciai üggyé terebélyesedő letartóztatásokat a Vkf. 2.D. alcsoport 1941. március 6-án foganatosította. A londoni rádió március 18-án magyar, lengyel és angol nyelven ismertette a magyarországi lengyel menekülteket ért sajnálatos eseményt. Időközben az „őrizetbe vételekről német részről is értesülést szereztek." A HM. 21. és a BM. IX. Osztály vezetői annyit még elértek, hogy a (lengyel) letartóztatottaknak minden lehetséges könnyítést megadtak. Salamon Rácz Tamást azonban a németek erőteljes tiltakozása miatt 6 hónapi börtönbüntetésre ítélték. 198 A lengyel emigráns kormány magyarországi képviselője, Henryk Slawik a siklósi lengyel (büntető) tiszti táborba került, majd kijelölt lakhelye Balatonboglár lett. Ez utóbbi helységet azonban a hatóságok elsősorban a Budapesthez való közelsége és a jó közlekedési viszonyok miatt - nem tartották megfelelőnek. Ebből adódóan Slawik hosszabb ideig az „Isten háta mögötti", nehezebben megközelíthető Gyöngyösapáti községben lévő - korábban honvédségi tiszti üdülőnek használt - lengyel tiszti táborban nyert elhelyezést. (Bohdan Stypinski, Slawik helyettese 1941. augusztus 26-án a honvédelmi miniszterhelyettest arra kérte, hogy Slawiknak engedélyezzék a táboron kívüli szobabérlést. Felmerült még az is, hogy ő polgári táborban lakhasson. A kifogástalan tábori elhelyezésre hivatkozva mindkét kérést elutasították.) Slawik internáltsága 1942. március végéig tartott. 199 1941 tavaszától a szökések intenzitása hónaponként és táboronként változott. Az elmondottak érzékeltetésére csupán néhány példát említünk. A sárvári táborból Edmund Zelinski őrmester és hat társa 1941. március 17-én szökött meg. 200 Március 25-én „az éj leple alatt, a tábor rozoga kerítésén át... " 2t)I Adolf Stolarski páncélos őrvezető szökését regisztrálták. A kapuvári lengyel gyűjtőtábor állományából egyenként, illetve kis csoportokban szöktek, Weinmann Győző vezérőrnagy jelentése is erre utalt. 202 A gánti lengyel legénységi büntetőtáborba való átkísérés közben két lengyel karpaszományos tizedes (Jan Slotwinski és Jan Wojciechowski) megszökött, pedig két kísérő őr volt melléjük kirendelve. 203 A mosdósi katonai táborból a betegséget színlelt és budapesti gyógykezelésre került Marian Biernacki alezredes október 24-én távozott el az országból. 204 A selypi tiszti táborból győri gyógykezelésen lévő Tadeusz Wasilewski alezredesnek (Selypre való visszautazás közben) ugyancsak nyoma veszett. 205 Selypen 1941. szeptember 10-én 49 lengyel tiszt jelentke196 Uo. 197 Uo. 198 Uo. vö. Maros László: Hadifogoly-szöktetés a németek háta mögött. Új Magyarország. 1945. okt. 9. A kérdés megszépített, leegyszerűsített változatát - többek között - Kállay Miklóstól olvashatjuk. (Kállay Miklós: Magyarország miniszterelnöke voltam. 1942-1944. 1. kötet. Bp., 1991. Európa K., História, (a továbbiakban: Kállay Miklós) 82-89. p.) 199 Vö.: HL HM. 1941-21-21-6223-21-21. Szám nélkül. (A m. kir. honvédelmi minisztertől a m. kir. külügyminiszter állandó helyettesének.) Slawikra vonatkozóan lásd még! az ún. Stypinski-ügy iratait. HL HM. 1941-21-21-4390-48.534. 200 Uo. 1941-21-21-4388-22.134. Weinmann tábornok jelentése. 1941. ápr. 7. 201 Uo. 1941-21-21-4388-19.610. A megszökött személyek korábban Keled községben, Szent-Iványi Egon ezredes, Horthy kormányzó szárnysegédje birtokán mezőgazdasági munkát végeztek. A HM. 21. Osztály rendelkezése értelmében a birtokról valamennyi lengyelt eredeti táborukba rendeltek vissza. Szentiványit azon listára tették, akiknek munkára lengyel internált katona nem adható ki. A rendelkezésről 1941. március 24-én írásban értesítették a szombathelyi III. hadtestparancsnokságot. 202 Lásd! például a HL HM. 1941-21-21-4388-17.405. sz. alatti, 1941. márc. 5-ei felterjesztést. A nehezen felderíthető kiscsoportos szökésekről tett említést Weinmann tábornok - közel egy év eltelte után! - 1941. március 22-ei jelentésében. „Swionder Antal [Antoni Swionder] lengyel int. katona 1940. május hó 17-én került a berzencei polgári menekülttáborba, ahonnan 1940. május hó 19-én több társával együtt megszökptt, minden valószínűség szerint Jugoszláviába." HL HM. 1941-21-21-4388-21.246. 203 HL HM. 1941-21-21-4388-13.735. 204 Uo. 1941-21-21-4391-66.929. (Pro domo, 1941. dec. 14.) 205 Uo. 1941-21-21-4391-56.362. Jegyzőkönyv, 1941. aug. 9.
