Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 37. (Kaposvár, 2006)
Lagzi István: A lengyelek Magyarországról való evakuálásának utolsó szakasza. Az „EWA-B" akciók 1940 őszétől 1941 őszéig
közbejár és elősegíti, hogy az ott jelentkezőknek az általuk bemondott adatokról írást ad." 46 A tábornok leszögezte: a Bizottság ügykezelése, működése hatásosabb, szigorúbb ellenőrzésre szorul. A váci lengyel műszaki munkástáborban 1941. január 10-én a létszámellenőrzéskor derült ki, hogy 7-én és 8-án ismét megszökött kilenc személy. 47 Ez esetben a decemberi szökéstől eltérően, ezt az akciót szigorúan megtorolták. Horvay tábornok elrendelte, hogy a tábori őrséget a sötétség beállta után meg kell erősíteni. Az I. hadtestparancsnokság területén lévő lengyel internálótáborokban bevezették a napi többszöri létszámellenőrzést. Az internáltak nem hagyhatták el a tábor területét, látogatókat nem fogadhattak. A szálláshelyül szolgáló helységek, személyi felszerelés (ágy és ruhanemű) meglepetésszerűen ellenőrzés alá kerültek. Elrendelték azt is, hogy a táborban csak a Budapesten kiadott „Wiesci Polskié" (Lengyel Hírek) c. újságot lehet olvasni. Végül megtiltották a nem magyar nyelven sugárzó rádióadók hallgatását. 48 A váci szökésekkel kapcsolatban - példaértéke miatt - feltétlenül meg kell említeni, hogy Farkas Ferencné mosónő a szökni akaró lengyel katonák számára szükséges polgári ruhák beszerzőjeként előbb gyanúba, majd állandó rendőri megfigyelés alá került. Lugossy zászlós szerint amint a rendőrségnek kellő tárgyi bizonyíték áll rendelkezésére, a mosónőt azonnal őrizetbe veszik. 49 A helyi rendőrség azonban nem talált, de úgy tűnik, hogy nem is keresett - az őrizetbe vételéhez szükséges - újabb bizonyítékokat. Az viszont tény, hogy a Farkas Ferencné-féle ügy lezárása meglehetősen elhúzódott. A budapesti I. hadtestparancsnokság részéről Barlay ezredes csak 1941. július 25-én értesítette a HM. 21. osztályát, hogy „.. .Farkas Ferencné Vác-i lakos ellen folyamatba tett rendőrségi nyomozás terhelő adatokat nem mutatott fel, miért is a rendőrség az ügyet lezárta." 50 A források szerint a váci szökésekkel szinte azonos időben az esztergomi internálótáborból is sikeres szökésekre került sor. A retorzió itt sem maradt el. „A táborban a legszigorúbb rendszabályok léptettek életbe [...] a tábort teljesen lezárattam - írta jelentésében a táborparancsnok -, pontos létszámellenőrzést naponta négy ízben foganatosítok: reggel 8 h-kor, I3 h , 18 h és 21 h-kor. A következő napon más-más időpontokban." 51 A helyi rendőrséget és csendőrséget arra utasították, hogy az utcán, szórakozóhelyeken talált lengyeleket tartóztassák le, a vasútállomás pénztárát pedig arra, hogy lengyeleknek nem adhatnak jegyet. Hasonló utasítást kapott a dorogi és a kenyérmezői vasútállomás is. Az említett vasútállomásokon járőrök ellenőrizték a forgalmat. A vasúti kalauzok feladatává tették az utasok alapos szemrevételezését „...s amennyiben [...] észreveszi, hogy lengyel internált a vasúti kocsiban utazik, azonnal adja át a legközelebbi csendőrjárőrnek." A tábor őrségének parancsba adták, hogy „...szükséges esetben [...] a fegyverét is használja teljes szigorral." 52 A gyakorlat szerint a megszökött internált katonák jelentős része a Duna túloldalán lévő Párkány községi lengyel polgári táborba vetette fel magát, azaz Párkányban változott át polgári menekültté. (Számos esetben a párkányi polgári menekültek által beszerzett polgári ruhába Párkány községben öltöztek át s a vasúti jegyeket is a párkányi állomáson vásárolták.) Az említettek miatt Párkány községben is megszigorították a csendőrségi (vasúti) ellenőrzést. A kiskunlacházai tiszti táborból 1941. március 18-án ismét megszökött öt tiszt, ami kezdetben rutineseménynek tűnt, ám a vizsgálat során a táborparancsnok több - kihallgatott - tiszttől arról értesült, hogy „...az írásban adott becsületszó, melyet a szökések meggátlására annak idején minden ittlévőlengy.[el] tiszt aláírt, állítólag erre vonatkozóan, Steifer lengy.ezr.[redes] olyan nyilatkozatot küldött, hogy ez a becsületszó nem kötelezi az illetőket annak betartására, ha az illetők Uo. (199. sz. Ein. I. men.-1941.) A budapesti I. honvéd hadtestparaiicsnokság (Horvay Arthur tábornok) jelentése a HM. 21. osztályának. 1941. jan. 17. A váci lengyel műszaki munkástáborból szökések kivizsgálása. HL. HM. 1941-21-21-4387-2766. Budai Vince főhadnagy jelentése. 1941. jan. 10. Uo. (4312/1941.) A budapesti I. honvéd hadtestparancsnokság (Horvay tábornok) jelentése a HM. 21. Osztálynak. 1941. febr. 10. HL HM. 1941-21-21-4387-11.875. Lugossy József zászlós („K" tiszt) jelentése a budapesti I. honvéd hadtestparancsnokság kémelhárító osztályának. Budapest, 1941. febr. 8. Uo. 1941-21-21-4387-2764 (19416. Ein. I.-men.-1941). Lásd még! HL. HM. 1941-21-21-4387-38.002. Uo. 1941-21-21-4387-2767. A 2. (Lengyel) Műszaki Munkás Zászlóalj Parancsnokság (Bezemek százados) jelentése a székesfehérvári II. hadtestparancsnokságnak. Esztergomitábor, 1941. jan. 11. Uo. A táborparancsnok 1941. január 11-én az egyik létszámellenőrzéskor lengyel nyelven kihirdette, hogy „a szökések csak a visszamaradt bajtársaik helyzetét nehezítik meg."
