Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 36. (Kaposvár, 2005)
Gőzsy Zoltán: Pesty Frigyes helynévgyűjtésének tanulságai
A hangsúlyt ekkor még elsősorban a nevek értelmezésére, magyarázatára helyezték és nem a gyűjtésére. A gyűjtés terén Révész Imre munkája hozta meg az áttörést 1850-ben. Ekkor kezdte el publikálni az Új Magyar Múzeum és az Akadémiai Értesítő hasábjain a csaknem kétezer helynévből álló „kollekcióját". 3 A Toldy Ferenc szerkesztésében megjelent Új Magyar Múzeum egyébként meglehetősen nagy szerepet vállalt részint a helynévgyűjtés alapelveinek tisztázásában, részint pedig a kisebb gyűjtések közreadásában. A A XIX. század első felében elsőként a történészek, később pedig a nyelvészek érdeklődése nőtt meg a helynevek iránt. A gyűjtés azonban szórványos volt. Az átfogó gyűjtést Pesty Frigyes végezte el. Neki köszönhetjük az első olyan helynévgyűjteményt, amely az egész országra kiterjedt, és amely azonos alapelvek szerint jött létre. Pesty munkája - az ő szándéka szerint is - a XIX. században előtérbe kerülő hely-, település-, és megyetörténetírás vonulatába tartozik. Többek között Ráth Károly, Pesty Frigyes és további történészek a XIX. század közepén egyre fokozottabban kezdtek foglalkozni egyes települések és kisebb társadalmi csoportok történeteivel. Lelkesen kutattak a kuriózumok, egyedi események után, „ha egy gyöngyszemet találnak, bőven megjutalmazta fáradozásaikat". 5 Munkáikat kizárólag levéltári dokumentumokra alapozták, csak az írásbeli forrásoknak adtak hitelt. Azt vallották - idézve Ráth Károlyt - , hogy a „levéltári kutatás segítségével legjobb történetíróink munkáiba becsúszott nagy hibákaí és tévedéseket meg lehet igazítani". 6 Levéltári forrásokon belül azonban egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítottak magán- és útinaplóknak, személyes feljegyzéseknek. A történészszakma azonban - ekkor is - kétkedve fogadta mind a történelem „mikroszintű" vizsgálatát, mind az újabb perspektívákat, ugyanis zavarta őket az analízis jellegű munkák nagy számú megjelenése. Kifogásaik azonban sok esetben nem kizárólag tudományos, elvi, módszertani alapokon fogalmazódtak meg. Teljesen szubjektív okok húzódtak meg a háttérben, nehezményezték a XIX. század második felében - többek között - levéltári kutatóktól, helytörténészektől egyre nagyobb számban érkező kritikai észrevételeket, melyek minduntalan a „makroszintű szintéziseik" során elkövetette vélt vagy valós hibáikra emlékeztették őket. Ezt tükrözik többek között a Ráth Károlyról és munkásságáról a halála után Ipolyi Arnold által megfogalmazott gondolatok: „Nem emelkedett a históriai tanulmány magasb régióiba ... nincsenek nagy és új eszméi, történetvizsgálatában többnyire egyes kisebb részletekkel foglalkozott csak..." 7 Pestynek az volt a célja, hogy a helyneveket megmentse az utókor számára, a bennük „re;7d ismeretek kincsét a hagyomány, a nyelvészet, a történeti kritika segélyével kitárjuk, közhasznúvá tesszük". 8 Az eredmény végül egy helynévgyűjtemény lett, melyben a helynevek kapcsán számos olyan történetet ismerünk meg, olyan gazdasági, társadalmi, vallási, illetve személyi összefüggésekről kapunk információkat, melyek nem egyszer a mai fogalmaink szerinti mikrotörténetnek felelnek meg. A következőkben azt igyekszünk igazolni, hogy Pesty munkájának mind egésze, mind egyes részletei alkalmasak mikrotörténeti, mentalitástörténeti elemzésre, kutatásokra, illetve részletes vizsgálatokra. 9 3 Az Új Magyar Múzeumban: Magyar helynevek, 1851., Magyar nyelvészeti nevezetességek, A magyar helynevek nyelvészeti tekintetben. Az Akadémiai Értesítőben: Levél a helyirati nevek ügyében, 1851. A Pesti Naplóban: Nyelvészeti elmefuttatás Szoboszló, Sukoró, Szent-Jób magyar helynevek értelme felett, 1853. 4 Pesty, Borsod, 7. p. 5 Mann Miklós: Ráth Károly élete és munkássága. Századok. 4-5/1965. 844. p. 6 Uo. 842. p. 7 Uo. 859-860. p. 3 Pesty Frigyes 1863. február 2-án kelt levele a Magyar Királyi Helytartótanácshoz, melyet támogatásszerzés céljából írt. Idézi: Tóth Péter In Pesty, Borsod, 9. p. 9 A Pesty-féle helynévgyűjtések közül már nyomtatásban is megjelent több, mint 20 munkát nem sorolom fel ezen a helyen. A publikált helynévtárak pontos adatait ismerteti Ny. Nagy István a történelmi Veszprém vármegyét tartalmazó forrásközlésében. Ny. Nagy István: Pesty Frigyes kéziratos helynévtára. Történelmi Veszprém vármegye. Pápa, 2000. 7-9. p. (A továbbiakban: Pesty, Veszprém.) Tanulmányomban elsősorban Békés, Borsod, Somogy, Szatmár, Szolnok és Veszprém megyei anyagokat használtam.
