Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 36. (Kaposvár, 2005)

Domokosné Szalai Zsuzsanna: Levelezőlapok és képes levelezőlapok a Somogy Megyei Levéltárban 1. rész: A balatoni képeslapok (segédlet)

1917. január l-jén szürke színű papíron előállított tábori postai levelezőlapokat bocsátott ki a posta, a korábbi rózsaszínű tábori postai levelezőlapok árusítását június végén beszüntették. A szürke tábori postai levelezőlap abban különbözött az eddigiektől, hogy azok vastag vonallal elválasztott alsó része a hivatalos feljegyzések céljára szolgált, a rendeltetési helyen a „Tábori posta száma" feliratot alkalmazták. Ez 1 fillérbe került.

14 1918. november 15-én megváltoztatták a postabélyegek és értékcikkek szövegét. A király és a királyné arcképével készült bélyegeket „Köztársaság" felülnyomással bocsátották forgalomba. 1919 januárjától a postabélyegek és értékcikkek a magyar korona nélkül és „Magyar Posta" felírással készültek. 1919-ben már 10 filléres díjjegyű, osztott levelezőlapokkal találkozhatunk. 1900-1923-ig forgalomba hozott, s még később is érvényben lévő díjjegyesek

15 bélyegképe a magyar koronát ábrázolja ovális gyöngykoszorúban, alatta az értékjelzés; felül ,JMagyar Kir. Posta", alul „Filléf megnevezés. A 4 filléres levelezőlapok viszonylag ritkán fordulnak elő, mert csak két évig voltak forgalomban. 1930- ban az üzleti élet megkönnyítése érdekében - tekintettel a kedvezőtlen gazdasági viszonyokra - a belföldi forgalomban válaszadásra szánt levelezőlapokat a feladók olyan jelzéssel láthattak el, hogy a válaszadó bérmentesítés nélkül is postára adhatta.

16 1931- ben olyan új látképes postai levelezőlapok jelentek meg, amelynek a címzési oldaluk baloldalán egy település nevezetesebb épületét jelenítették meg. A második világháború idején, a hadműveleti területeken lévő katonák havonta csak egy tábori postai csomagot kaphattak. A rendelkezés megtartását zöldszínű bélyegzőszelvényes tábori postai levelezőlapok felhasználásával ellenőrizték. A levelezőlapot minden honvéd annak a hozzátartozójának címezte meg, akitől csomagot várt. A postahivatalok a bélyegzőszelvényes levelezőlapokat kézbesítették a címzetteknek. Csomag feladásakor a postahivatal a bélyegzőszelvényt levágta a levelezőlapról és felragasztotta a csomagra, a levelezőlap megmaradt részét visszaadta a feladónak. A hadműveleti területeken harcoló katonák és a hátországiak közti kapcsolattartás biztosítására háromféle tábori postai levelezőlapot adtak ki. A frontról, hadműveleti területről küldött levelezőlapok zöldszínűek voltak. Ezeket a lapokat a megbízott tisztek ellenőrizték, elolvasták, s ha nem találtak benne kifogásolhatni valót, aláírták és „Ellenőrizve" bélyegzővel látták el. Csak az ellenőrzött lapok juthattak ki a frontról. A hátországi alakulatokra ez az ellenőrzés nem vonatkozott. A hátországból a hadműveleti területekre küldött levelezőlapok rózsaszínűek voltak. A légipostán küldött levelezőlapok kékszínűek voltak és válaszlap is tartozott hozzá. 1942 karácsonyán az ünnep melegét kifejező levelezőlapokat küldhettek az otthoniak a frontra. Nemcsak a magyaroknak volt szomorú történelmi eseménye, ami 1944 márciusában történt, a képeslapoknak is. Ekkor vonták ki a postai forgalomból azokat a képes levelezőlapokat, amelyek városokat, városrészeket, üzemeket, épületeket, hidakat stb. ábrázoltak. A budapesti zsidóságot gettókba tömörítették. Megtévesztésükre a gettóban postahivatalt szerveztek. A hivatalt sárga keresztnyomással ellátott levelezőlapokkal látták el. Képes levelezőlapok A képeslap elődjének tekinthetjük azokat a levelezőlapokat, melyeknek címzésoldalán megtaláljuk az ország címerét, vagy hazafias illusztrációkat. Ilyenek voltak az első osztrák és magyar levelezőlapok. Művészi tehetséggel - vagy csak lelkesedéssel - megáldott levélírók már az első levelezőlapokat rajzaikkal díszítették. Egyes kutatók szerint Rudolf Parisus göttingeni teológus hallgató érdeme a zsáner levelezőlapok létrejötte. A különleges rajztehetséggel megáldott fiatalember üdvözlőképeket rajzolt a levelező14 Uo. 199-200. p. 15 díjjegyes: postai értékcikkre közvetlenül rányomott, bélyegszerű értékjegy, melynek névértéke ellenében a posta a szolgáltatást végzi. 16 Uo. 204. p.