Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 36. (Kaposvár, 2005)
Domokosné Szalai Zsuzsanna: Levelezőlapok és képes levelezőlapok a Somogy Megyei Levéltárban 1. rész: A balatoni képeslapok (segédlet)
Az Észak-Német Posta Unió V. karlsruhei konferenciáján - 1865. november 30-án - Heinrich Stephan, a német birodalmi posta főpostamestere javaslatot tett egy új, levélboríték nagyságú nyílt levél bevezetésére. Ötletét „postai-lap"-nak (Postblatt)-nak nevezte el. Javaslatát azonban a konferencia elvetette. Egy másik - a lipcsei Pardubitz - cég egy olyan univerzális levelezési kártya kibocsátását terjesztette elő, melynek egyik oldalán a címzés, másik oldalán pedig 30 különböző üdvözlet, közlemény szerepelt volna. A nem kívánt előre nyomtatott szöveget a feladó egyszerűen kihúzta, s csak a kiválasztott üdvözletet küldte el. Ezt a terméket alacsonyabb kézbesítési díjért lehetett volna postára adni, mivel nyomtatot postai küldeménynek számított. 3 Végül is az osztrák és magyar posta egy időben 4 hozta forgalomba a „Levelezési-lap"-ot (Corespondenz-Karte), a ráírható szöveg tartalmának és terjedelmének korlátozása nélkül. „A Pallas Lexikona" 11. kötete (1895) levelező lap címszó alatt az alábbi definíciót találjuk: „(carte postale), rövidebb és kevésbé kényes természetű közlemények váltására szolgáló keményebb nyitott papírlap (legfeljebb 9-14 cm méretű), melynek előoldala a postai levéljegy s a cím alkalmazására, hátoldala pedig a közlemény megírására való". Az 1915-ben megjelent „Révai Nagy Lexikon" 12. kötetének „Levelező lap" címszava alatt az alábbiak olvashatók: „rövidebb és kevésbé kényes természetű közlemények váltására szolgáló keményebb nyitott papírlap (legfeljebb 9x14, legalább 7x21 cm méretű), melynek előoldalának jobb fele a postai levéljegy s a cím alkalmazására, baloldala és hátoldala pedig a közlemény megírására való". Az Ausztria számára gyártott levelezőlapok címoldalán az osztrák címer és fölötte félkörívben német nyelvű felirat „Correspondenz-Karte" szerepelt. 1869. október l-jétől magyar postaterületen saját értékcikket használtak postai levelezőlap formájában. Ez kezdetben német szövegű volt, a címoldalon „CorrespondenzKarte", az első címvonalnál „An", a második címvonalnál „in" prepozíció, a hátoldalon fent „Raum für schriftliche Mittheilungen", alul „Die Postanstalt übernimmt keine Verantwortlichkeit für den Inhalt der Mittheilungen" szöveggel, de magyar címerrel. Kizárólag Magyarország részére készült. 1869 novemberétől a német szöveget magyarra változtatták. A címoldalon fent „Levelezési lap", magyar címer, „Czim", a hátoldalon felül: „írott közlésnek szánt hely", alul pedig „A postaintézet a közlés tartalmáért nem felelős" felirat. A sárga színezett, vízjel nélküü kartonból készült levelezőlapok mérete 122x87 mm volt. A posta eleinte többféle szabályt írt elő e küldemények továbbításához. Előírta méretét, súlyát, feliratát. Szabványméretét végül az 1878-as párizsi Egyetemes Postakongresszus 140x90 mm-ben állapította meg. Mindkét kiadású levelezőlap bérmentesítésére azt az osztrák-magyar párhuzamos kiadású Ferenc Józsefet profilból ábrázoló - sárga színű 2 krajcáros könyvnyomatú bélyeget használták, amely az Osztrák-Magyar Monarchia egész területén érvényes volt. 1867-ben Magyarországon bélyeggyártásra alkalmas hazai nyomda még nem volt. A Magyar Postaigazgatóság az Osztrák Postaigazgatóságtól rendelte meg a forgalmazni kívánt bélyegek előállítását. Az osztrák posta vállalta a bélyegek legyártását. Az ideiglenes osztrák-magyar postaegyezmény 15. §-a kimondta, hogy „mind az osztrák, mind a magyar postaigazgatás területén" kerülnek forgalomba az új bélyegek, tehát azt, hogy a kiadás osztrák is és magyar is, így mindkét igazgatás önálló bélyege. 5 Az 1867-es bélyegkiadás egyúttal az első magyar bélyegkiadás. 6 A budai Államnyomda felállításával 1871. május l-jén megjelent - az osztrák igazgatástól eltérő - az első hazai gyártmányú, kőnyomatú bélyeg, amelyben már kifejezésre jut a kereskedelmi miniszter által óhajtott új magyar jelvényű bélyeg. 7 Az 1869-es mintájú levelezőlapok felhasználásának érvényessége szintén ebben az évben, május 31-én járt le. A Magyar Kereskedelmi Minisztérium 1869. augusztus 25-én 15903/3117. sz. rendelettel forgalomba hozta a postai levelezőlapokat. Az Osztrák Kereskedelemügyi Minisztérium 18916-1832. számon 1869. szeptember 22-én a következőket közölte a magyar minisztériummal: „Egyetértésben a ' Uo. 9. p. 4 1869. október 1. 5 Sípos Józsefné: A Magyar Posta függetlenné válásának története és az 1867. évi első magyar bélyegkiadás. Bp., 1982. 71. p (a továbbiakban: Sípos) 6 A Mabéosz Hagyományos, Postatörténeti és Díjjegyes Szakosztály - 1988. január 27. - állásfoglalása szerint ,Az 1867-es bélyegkiadás az első magyar bélyegkibocsátás". Megjelent a Philatelica 1988/l-es számában. 7 Sípos: 81. p.
