Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 36. (Kaposvár, 2005)
Gonda Gábor: Nagynyárád 1944-1948. Egy esettanulmány
NAGYNYÁRÁD 1944-1948 A MAGYARORSZÁGI NÉMETEK SORSA A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚT KÖVETŐ ÉVEKBEN NAGYNYÁRÁD PÉLDÁJA ALAPJÁN 1 GONDA GÁBOR Bevezetés Az esettanulmány kísérletet tesz annak bemutatására, hogy azok az országos folyamatok és változások, amelyek Magyarországon a második világháborút követő években végbementek, hogyan és milyen formában mutatkoztak meg és zajlottak le Nagynyárádon. A vizsgált falu, 1945-ig döntő többségében magyarországi németek által lakott település, így azok a sorsdöntő változások, amelyek ezt a népcsoportot a II. világháború után érintették, e dél-baranyai falu életében is nyomon követhetők és tetten érhetők. így a földreform végrehajtása és az azzal kapcsolatos belső telepítések, a nemzethűséget vizsgáló bizottságok tevékenysége és az azt követő vagyonelkobzások, valamint a németség kitelepítésének és a szlovákiai magyarok betelepítésének összefüggései. Nézetünk szerint a fontos történelmi folyamatok valamint a lényeges társadalmi változások - a második világháborút követő évek pedig Magyarországon kétségtelenül sorsdöntők voltak - szemléletesebben nyomon követhetőek a kis közösségek illetve az egyes emberek egyéni élményeinek, olykor tragédiáinak bemutatása alapján. A földreformról, a belső telepítésekről valamint a szlovákiai magyarok betelepítéséről már a 1960-70-es években is születtek feldolgozások, tanulmányok 2 , míg a magyarországi németek kitelepítésének illetve a második világháború alatti és előtti szerepének szisztematikus történeti feldolgozása - politikai okokból - csak az 1970-es évek végén indulhatott meg 3 . Addig az egész népcsoportot egyoldalúan fasisztának és háborús bűnösnek bélyegezték meg. Az utóbbi két évtizedben már számos olyan könyv, cikk, tanulmány, forráskiadvány látott napvilágot, amely revideálta a hazai német1 A szerkesztő megjegyzése: Gonda Gábor írása egy olyan szakdolgozatnak a szerkesztett változata, amely a Magyarországi Németek Országos Szövetségének pályadíját is elnyerte. A szerző írja: „A község egyben szülőfalum is, így témaválasztásomat ez a tény is indokolja. Nagyszüleim, rokonaim, idősebb ismerőseim átélői, tevékeny részesei, olykor szenvedői voltak a fent említett eseményeknek. A velük való beszélgetések, a kötődésem illetve a téma helyi szintű feldolgozatlansága szűke meg bennem a gondolatot, hogy e kérdéskört egy esettanulmány keretében tárgyaljam. " Nagynyárád történetéről jelent már meg összefoglaló munka: Häffner, Johann: Nagynyárád, Im. Eigenverlag Johann Weiss, Schwabach, 1984. a második világháborút követő eseményeket nem, vagy csak részben tárgyalja, mert a könyv szerzőjét 1946-ban kitelepítették. 2 Donath Ferenc: Reform és forradalom. A magyar mezőgazdaság strukturális átalakulása, 1945-1975. Bp., 1977. Akadémiai K.Komanovics József: A népi demokratikus forradalom és a telepítések Baranya megyében 1945-1947 In Tanulmányok a Dél-Dunántúl történetéből 1944-1948. Pécs, 1969.; Komanovics József: A szlovákiai magyarok betelepítése Baranyában 1947-1948-ban In Agrártörténeti Szemle, 1-2/1970. 185. p.; Kolta János: A földreform gazdasági hatása Baranya megyében In Földrajzi Értesítő. 3/1954. 623-643. p. M. Somlyai Margit: Földreform 1945. Bp., 1965. 3 Többek között Balogh Sándor, Kővágó László és Tilkovszky Lóránt kezdték meg a források feldolgozását. Műveikben a korábbi feldolgozásokhoz képest már árnyaltabban ítélték meg a németség korabeli szerepét.
