Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 36. (Kaposvár, 2005)

Halász Imre: Somogy turizmusáról „Az utas könyve" turisztikai kínálata alapján

Ugyancsak külön rész foglalkozik a „Sétakertekkel", all holdas Hősök ligetét, „mely a színház épületét vesz körül", a 10 holdas Horthy-parkot, a benne található kioszkkal, a zenepavilonnal és a szökőkúttal, továbbá a Kapos-folyó partján fekvő 9 holdas Jókai-ligetet, valamint a 800 négyszögöl kiterjedésű Telekyteret. „Az utas könyve" Kaposvárnál említi meg a méltán híres buzsáki népművészeti-néprajzi értéket „Buzsák kisközség lakosainak szép rátét és tüll munkája. Fekete, vagy nyersvászon színű vásznakra és klothokra élénk színű kivágott motívumokat varrnak. A kivágott széprajzú minták eredeti stílusa a legmodernebb lakásnak is előnyös díszévé válik. A tüllmunkák, finom tüllhimzések, melyek Magyarország legjobb népipari kivitelét képezik." - írja a könyv. A látnivalók és nevezetességek után volt szó a megközelíthetőségről is, mely egyaránt megadja a vasúti, és közúti megközelítés lehetőségei. Vasúton, naponta három személy- és két gyorsvonatpáron, a Budapest-Újdombóvár-Fiume vonalon lehetett eljutni ide a fővárosból négy óra alatt eljutni. A vasúti közlekedésnél természetesen a helyiérdekű vasutakat sem hagyták ki. Ezek Kaposvárról öt irányban szállítottak utasokat és teherárut. így az 56 km hosszú Kaposvár-Fonyód, a 101 km-es Kaposvár-Siófok vonal éppúgy szerepelt, mint a kevésbé ajánlott Somogyszobon keresztül Balatonszentgyörgyre vezető 101 km-es szakasz, továbbá a Szigetvárra vezető (54 km-es), illetve a Barcsra vezető (61 km-es) vonalszakasz. Ahogy az autós turizmusnál már említettük, egyre nagyobb jelentőséggel bírt a közúti, ezen belül is az autómobilos közlekedés. Autós megközelítésre a Pécs-Nagykanizsa, a Balatonföldvár-Kaposvár, a Balatonboglár-Kaposvár, a Szigetvár-Kaposvár és a Dombóvár-Kaposvár műutakat ajánlja a könyv, mint a látogatók által is használt - korabeli mércével mért - nagyforgalmú utakat. Itt említ meg két - a tulajdonosáról elnevezett - „autógarázst", az Antal- és Meyer-garázsokat. Meg kell jegyeznünk, hogy a „garázs" szó ekkor nem kizárólag a gépkocsi tárolást, hanem a tárolás mellett javítási, karbantartási munkákat is jelentett, így egyszerre volt műszaki segélyhely és autószerelő műhely, melyek majd minden akkori típusú autót karban tudtak tartani. Kaposváron ekkor hét (!) benzinkút is volt, s a helyi közlekedési eszközök között pedig egyaránt felsorolták a bérkocsikat és az autótaxikat. A vendégeknek éjszakai szállást két szálloda nyújtott, az egyik a Turul szálló volt, mely 60 szobával, éttermével és kávéházával várta a vendégeit. A szobák árai 2,20 és 5 P között mozogtak, egy napi menü 1,60-ba került. A másik hotel a Korona szálló volt, a Turuléval megegyező kapacitással és árakkal. Itt jegyezte meg az útikönyv, hogy ,A városban különböző igényeket kielégítő polgári vendéglők vannak."- nem adva meg az éttermek, vendéglők sorát. Szabadidős programként külön szócikk foglalkozik a „Fürdofc"-kel. Az Erzsébet gőz- és kádfürdő korszerű berendezéssel, továbbá 45 kabinnal várta vendégeit. A kaposvári strandfürdő - mely a budapesti székhelyű Fürdő és Sportüzemi Rt tulajdonát képezte - 6000 köbméter víztartalmú medencével állt a fürdőzők rendelkezésére, vizét három artézi kút szolgáltatta. Mellettük még a Kapós folyó vize által táplált tüskevári strandfürdőt is igénybe vehette helyi lakos és idelátogató. A „Szórakozóhelyek" között szerepel a városi színház, melyben évente három hónapon keresztül játszott a színtársulat, a fennmaradó időben gyakran rendeztek műkedvelő előadásokat, hangversenyeket. A színház mellett két városi kezelésben lévő mozi, ahogy akkor mondták: mozgóképszínház jelentette a szórakozás alternatíváját, továbbá három cukrászda, a Hivatal-, a Corso-, és a Magyarcukrászda. Ide sorolhatjuk még az aktív pihenéshez tartozó lehetőségeket, a sporttelepeket, a Turul Sport Egyesület, a Rákóczi Sport Club, a Levente Sportpálya nyújtotta lehetőségeket, melyek az atletizálási, teniszezési és télen korcsolyázási lehetőséget kínáltak a mozogni vágyóknak, emellett a Somogymegyei Automobil Club vitorlázó repülőtere is szerepelt a kínálati palettán. „Kórház" szócikkel foglalta össze a kötet szerkesztője az egészségüggyel kapcsolatos információkat, megjegyezve, hogy az 1840-es alapítású vármegyei kórháznak szemészeti, szülészeti, nőgyógyászati, belgyógyászati, sebészeti, elmebeteg-, bőr- és nemibeteg-, tüdőbeteg- és fertőzőosztályai működtek, továbbá a városban 6 gyógyszertár volt. Végül a „Kirándulóhelyek, természeti szépségek" szócikk alatt a város környékén található kirándulásokra alkalmas vendéglőket említette először, majd a vasúton, esetleg műúton megközelíthető balatoni fürdőkre hívta fel a figyelmet. Konkrét kirándulási céllal csak a Kaposvár-Balatonföldvár útvonalon fekvő Andocs községet jelölte meg, mely híres búcsújáróhely „a fekete Mária-szoborral."