Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 36. (Kaposvár, 2005)

Halász Imre: Somogy turizmusáról „Az utas könyve" turisztikai kínálata alapján

nak. A többi vármegyéhez hasonlóan Somogyban is létrejött a vármegyei osztályigazgatóság, ügyve­zetője Kasza Dezső, az Idegenforgalmi Hivatal vezetője volt 15 . Mielőtt számba vennénk, hogy milyen volt Somogy vármegye turisztikai kínálata a második világháború előestéjén, feltétlenül ki kell térnünk a magyarországi autós túraútvonalak kialakítására és a kaposvári Virágos Hét rendezvényeire. A húszas évek végére komoly fejlődést mutatott fel a magyarországi autós turizmus is, ami egyaránt igaz a személygépkocsik számát és a turisztikai szervezettséget illetően. Ez utóbbit a Királyi Magyar Automobil Club vállalta magára. Hazánkban 1930-ban 30 305 gépjármű volt nyilvántartásba véve, ebből 13 394 volt a személygépkocsi, 4 493 a tehergépkocsi és 11 041 a motorkerékpár, orszá­gunk úthálózatának hossza ekkor összesen 27 247 km-t tett ki. 16 Elsősorban az 1863 klubtag 17 számára készült egy nagyon részletes kiadvány, mely aztán na­gyon rövid idő alatt nem csak a klubtagok, hanem valamennyi autós turista kézikönyvévé vált. A „Magyarország Túra Könyve" 18 390 oldalon a legapróbb részletességgel tartalmazta mindazt, amit a gépkocsival és az autós turisztikával kapcsolatban tudni kellett. Emellett részletes útvonaltérképek­kel, várostérképekkel és kidolgozott túraútvonalakkal könnyítette meg a tájékozódást. A gépjármű okmányaival kapcsolatos rendelkezéseket, a külföldi utazáshoz szükséges iratokat, az autó biztosítá­sát, a határátkelőhelyeket, a közúti járművek vasúti szállításának módját, költségét és a közlekedési szabályokat egyaránt tartalmazta a sok más hasznos adat mellett. Emellett felsorolt minden olyan útvonalat, melyen menetrend szerint közlekedtek az autóbuszok is. Huszonhat részletesen kidolgo­zott belföldi túraútvonal közül kettő érintette Somogy megyét. Emellett két másik túraútvonalat em­líthetünk meg, amelyek ehhez csatlakozva lehetővé tették a Budapest központú túratervezést. Az egyik a Balaton déli partjára tervezett autós túra útvonala volt, a Budapest-Székesfehérvár-Polgárdi­Lepsény-Siófok-Zamárdi-Balatonföldvár-Balatonszárszó-Balatonszemes-Balatonlelle-Balatonboglár­Fonyód-Balatonmária-Balatonkeresztúr-Balatonberény-Keszthely vonalon, s 189,09 km hosszan. Valamennyi településnél jelzi az útvonaltáblázat, hogy merre volt lehetséges letérés a következő tele­pülésre, vagy egy adott településen merre kellett elfordulni, illetve hol szelte az utat vasúti kereszte­ződés. Pontosan megjelölve a térképszelvényeket, még arra is fordított figyelmet, hogy hol lehet csat­lakozni másik kidolgozott túraútvonalhoz. Emellett három számadat szerepelt a táblázatokban, a kilométer-távolság: összesen oda és vissza, illetve községtől községig. 19 A 21. számmal jelzett autós túraútvonal a Mohács-Pécs-Kaposvár-Nagykanizsa útvonalat is­mertette. Mohácsra, illetve Pécsre két másik javasolt túrát is közzétett: az egyik Budapest-Szekszárd­Mohács 195,5 km-es, míg a másik a Budapest-Pécs-Harkány-Drávaszabolcs vonalú 237,75 km-es szakasz volt. Ezekről lehetett csatlakozni a Kaposvárt is érintő, Somogy megyét kelet-nyugat irány­ban átszelő 174,56 km-es szakaszhoz. Nincs lehetőségünk, hogy részletesen ismertessük a majd 180 km-es út valamennyi részletét, de a pontosság illusztrálására álljon itt egy szakasz leírása. Természe­tesen a településnevek előtt itt is fel van tüntetve a kilométerszám (oda, vissza) és az egyes települé­sek közötti távolság: Sántos a község végén bal kanyar Kaposszentjakab vas útkeresztezés Pécsi utca (eltérés jobbra a Mező u. át Toponárra) Malom u. - Fő u. - Kossuth tér 15 Az utas könyve, VI-VIII. p . Erről részletesebben ld. Kenéz Győzőné: Falusi turizmus fejlesztése a harmincas években (A falu, 1996/4. 69-73. p. Közli: Kovács, 2003: 26-30. p.) 16 Katona András: Magyar Autóklub 1900-2000. (Bp., 2000.) 31.p. 17 uo. 18 Magyarország Túra Könyve. Bp. 1928. 19 Uo.173-174. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom