Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 36. (Kaposvár, 2005)

Polgár Tamás: Horthy Miklós Kaposváron - 1919, 1921, 1923

személyére tett katonai eskü, a hadparancsok, a díszsorfal és a csapatszemlék, avatások is.

49 Azonban az esemény természetesen nem szűkült le a kormányzó hadúri szerepének megerősítésére. A napközben használt szimbólumok a magyarság erejét és összetartozását szimbolizálták. A mindenhol megjelenő nemzeti címere és zászló a nemzeti érzést erősítette. A kormányzói látogatás során a kormányzó valamennyi megjelenésekor minden helyszínen felcsendült a magyar himnusz. Horthy 1919. november 16-ai budapesti bevonulásához

50 hasonlóan 1923-ban szintén lovon tette meg első útját, mintegy vidéken is erősítve az „új honfoglaló mítoszát,,. Horthy szimbolikus alakká válását mutatják az eseményeken elhangzott beszédekben, és az azzal kapcsolatos újságcikkekben megfogalmazott jelzők. 1919. évi első látogatása során a nemzet megmentőjeként éltetik, a béke és az ország újbóli stabilitásának megteremtőjeként gondolnak rá, aki a bolsevizmust megszüntette. A Nemzeti Hadsereget Hunyadi János és Mátyás seregéhez hasonlították. Horthyt egyébként később is, mint hasonló közjogi méltóságú személyt Hunyadi Jánossal állították párhuzamba. 1921-re Horthy új jelzőket kapott. Magyarország újbóli felvirágoztatója, és az egység jelképe lett. 1923-ra tovább fokozódott ez a hangulat, amikor az I. világháború és a békekötések sokkjából ocsúdni kezdett az ország. A területi egység, az 1000 éves Magyarország visszaállításának reménye is egyetlen emberben testesült meg, Horthy Miklós személyében. Őt a köznép atyjának tekintette, mint például Kossuthot. Horthy vidéki látogatásaival tovább mélyítette ezt az érzést az emberekben. Megjelenésével az összefogást hirdette és azt, hogy számára minden becsületes magyar ember fontos; vallási, párt- vagy osztályviszonyoktól függetlenül. Vagyis, hogy ő mindenek felett (párt- és osztályviszonyok) áll és csak egy cél lebeg szeme előtt a nemzet boldogulása. Horthy Miklós a személyével összekötött stabilitás és nemzeti összefogás jelképe lett. Ez az emberek tudatába is belegyökerezett és a vágyak és a bizalom egy emberben öltöttek testet. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy Horthy szimbólummá váljon. Nem csoda, hogy vidéki látogatásai mind ünnepnapként vonultak be az adott helyi közösség életébe. A Nagyúr lép Koppány ivadékainak ősi földjére, hirdették a somogyiak. Dömötórfi Tibor: i.m. 24. p. A budapesti látogatásról lásd! Romsics Gergely: Két bevonulás Budapestre. In: Rubicon. 7-8/2001. 4-14. p.