Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 36. (Kaposvár, 2005)

Polgár Tamás: Horthy Miklós Kaposváron - 1919, 1921, 1923

mánybiztost a küszöbön álló látogatásról.

6 Bernátsky Kornél tábornok átirata a fővezéri látogatást szeptember 7-ére jelezte, továbbá kérte a város és a vármegye vezetőit, hogy a pályaudvaron fogadják a magas rangú vendéget. Az átirat további része a programot közölte, ami nagyon egyszerű volt, miszerint a Kaposváron állomásozó csapatok eskütétele jelentette a nap apropóját. Horthy látogatása azonban ismeretlen okokból egy napot csúszott. Szeptember 8-án került sor az ünnepélyes napra. A fővezéri látogatásról a helyi sajtó is megemlékezett, szeptember 10-ei számában. Az Új Somogy a nap történéseit ismertetve két oldalt szentelt az eseménynek.

7 A fővezéri látogatás hangulatáról emelt hangú tudósítás született: „A kaposvári helyőrség feletti csapatszemle volt útjának [Horthynak PT.] egyetlen fő célja, de a felébredt hazaszeret, a szent hagyományokhoz való ragaszkodás, az élni vágyó és új életre serkent nemzeti akarat az újjászületett magyarság szent ünnepévé avatta ezt az egyszerű fővezéri látogatást.,,

8 A kormányzó sínautón érkezett Siófokról Kaposvárra 10 óra 15 perckor. Az állomáson üdvözölte őt a kaposvári helyőrség részéről Bernátsky Kornél katonai kerületi parancsnok, illetve Kovács Antal alezredes Somogy-Baranya vármegyék katonai parancsnoka, a polgári hatóságok képviseletében pedig Tallián Andor helyettes-alispán, főjegyző. A himnusz elhangzása után Horthy rövid beszédében kitért a Nemzeti Hadsereg feladatára is, melyet a törvényes jogrend helyreállításában és az azt veszélyeztető bolsevizmus kiirtásában jelölt meg. (A fővezér megnyilatkozásai nem voltak üres szavak, hiszen ekkor már javában működtek - igaz, sajátos módon - különítményesek a Dunántúlon.) A fogadtatás után a fővezért és kíséretét a vármegyei birtokosok hintóiból összeállított díszmenet a Honvéd térre szállította.

9 Ott már várta Horthyt a kaposvári helyőrség és rendőrség négyszögben felállított kordonja. A katonaság megszemlélése után a fővezér, a vármegyei kormánybiztos Svastics Nándor és a vármegyei birtokos elit (Somssich, Jankovics, Széchenyi és egyéb grófok) társaságában tábori misén vett részt. A programhoz tartozott a jelen levő katonaság esküje is. A katonaság az alábbiakra tett esküdt: 1. a haza törvényeire 2. a bolsevizmus elleni küzdelemre 3. a fővezérre 4. a haza védelmére. Horthy tehát nem az éppen hatalmon levő Friedrich István vezette kormányra, hanem saját magára eskette fel a katonaságot. Ez nem jelentett újdonságot, hiszen a fővezér megnyilatkozásaiban is azt hangsúlyozta, hogy ő és hadserege független a budapesti Friedrich kormánytól.

10 Horthy a legitimáció megszerzésére és független hatalma növelésére használta fel kaposvári látogatását. A fővezér beszédét az újság tudósítója ekképp festette le: „A szónoki babérokra nem áhító fővezér érces szavai úgy csengtek, mint a márványlapra ejtett gyémántszemecskék és hatáskeresés nélkül úgy hatottak, hogy szűnni nem akaró éljenzés és a fővezér megható ünneplése lett jutalmuk.„

u Az ünnepség zárásaként a felesküdött csapatok díszmenetben elvonultak a fővezér előtt. „A szervezkedő magyar nemzeti hadsereg kaposvári helyőrsége beszédes bizonysága annak az igazságnak, hogy ennek a testvértelen, rokontalan magyar nemzetnek önmagában kell meglelnie azt az erőforrást, melyből a haza üdve és boldogsága fakadhat. A város és vármegye közönsége pedig a látottak alapján méltán táplálja azt a hitet, hogy az ilyen teljesítő képességű, így szervezett, ennyire fegyelmezett, vezérét, elöljáróit ennyire szerető és megbecsülő hadsereg rövidesen el fogja érni azokat a nemes célokat, amelyeket országunk, fajunk és nemzeti államunk fennmaradása, kiépítése és újjászervezése tekintetében magunk elé kitűzött,,.

12 A mai kor emberének kissé megmosolyogtatóak ezek a pátosszal 6 Somogy Megyei Levéltár (a továbbiakban: SML). Somogy vármegye főispánjának iratai, (a továbbiakban: főispáni) Általános iratok. 74. alapszám, 2826/1919. 7 Új Somogy (a továbbiakban: ŰS) 1919. szept. 10. 1-2 p. 8

Uo. 1. p. 9 A tér hivatalos elnevezése sosem volt Honvéd tér, a köznyelv nevezte így a katonák által használt gyakorlótér után. A teret a mai Megyei Rendőrfőkapitányság és Egészségügyi Főiskola helyén kell elképzelni. 10 L. Nagy Zsuzsa: A fővezér. In: Rubicon. 1-2/2001. 20. p. 11 ÚS. 1919. szept. 10. 2. p. 12 Uo.