Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 36. (Kaposvár, 2005)

Gáspár Ferenc: Rippl-Rónai József ismeretlen levele

Alois Franz Adelmann - aki katonai szabómester volt - a hadsereg ellátó részlegeinek áttelepüléseiből adódóan, több helyszínt követően 1862-ben került Kaposvárra. Fia, Károly az Érchegység lábánál egy német kisvárosban Komotauban született 1850. szeptember 27-én. Annak ellenére, hogy a gimnázium II. osztályának elvégzéséről fennmaradt dokumentum szerint „elsőrendű bizonyítványt érdemelt" és „45 tantárs közül alO-ik" volt, a több generáción át kimutatható családi hagyományt folytatva az iparos pályát választotta: az asztalos szakmát tanulta ki. Mestervizsgáját követően saját műhelyt nyitott a városban 1875-ben. Az 1822-ben Sajószentpéteren született Zuzman József 1840ben költözött Kaposvárra és még ebben az évben megnyitotta asztalos műhelyét. 1858-ban megnősült, egy helybeli szűcsmester leányát felségül véve. 1859. július 4-én megszületett első gyermekük Franciska. Az Adelmann házaspár: Adelmann Károly és Zuzmann Franciska

3 A XIX. század utolsó harmadától az általános gazdasági fellendülés hatására felgyorsult a városiasodás Kaposváron is: jelentősen nőtt a lakosság száma és változott a település társadalmi szerkezete is. Meghatározó jelentőségűvé váltak a város vagyonos iparos- és kereskedőcsaládjai, ami Zuzmann Károlyt is a városbírói székbe emelte 1871-ben. Két éves működése nagyban hozzájárult ahhoz, hogy rövid működéséről elismerően emlékezhet meg az utókor. Az esküdtek választása során az ő városbírósága alatt érvényesült első ízben az emancipáció és kapott a város plébánia temploma több mint 25 mázsás nagyharangot (ezt 1916-ban beolvasztották, ágyút öntve belőle). Esetünkben is .érvényesült az iparos mestereknél szokásos gyakorlat: miután Adelmann Károly 1879. július 16-án feleségül vette korábbi mestere leányát, hamarosan átvette apósa asztalosműhelyét is. Munkájának nyomai ma is felfedezhetőek: például a kaposvári Nagyboldogasszony Székesegyház 1885-ben készült ajtói reá emlékeztetnek." A házasságból tíz gyermek született. A feleség, Zuzmann Franciska egy újabb terhességgel járó szövődményben vesztette életét 1905. március 6-án. Mindössze 46 évet élt. Adelmann Károly 1910. július 15-én halt meg.

5 A család és a nagyszámú leszármazottak történetét feldolgozó kézirat alább idézett sorai alapján a tragikus esemény Rippl-Rónait kora ifjúságára is emlékeztethette: „Zuzmann Franciska (Fáni) igen szép leány volt, (feltehetően a hozománya sem volt alacsony) és sok 3 Az Adelmann család történetét - a feltárható kezdetektől napjainkig bezáróan - anyakönyvi kivonatokra és a leszármazottak emlékezetére is támaszkodva prof. Arató Péter (Adelmann Károly, Zuzmann Franciska unokája) dolgozta fel és kéziratos formában adta át a fellelhető rokonoknak. (A kézirat címoldala: Adatok az Adelmann családról. Összeállította Arató Péter. Az 5. fejezetet Adelmann Anna írta. Bp., 2002.) Itt köszönöm meg Adelmann István (Kaposvár) segítségét, aki a dokumentumot rendelkezésemre bocsátotta és értékes szóbeli kiegészítésekkel is segítségemre volt. 4 Prof. Arató Péter kézirata szerint Adelmann a templom padjait készítette. Állítása nem igazolható. (Hoss József: A kaposvári plébánia története. Kaposvár, 1948.) 5 Mindketten a kaposvári Nyugati Temetőben nyugszanak, az 5-ös parcella 10-ik sorában.