Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 36. (Kaposvár, 2005)

Récsei Balázs: Somogy kereskedőinek és iparosainak összeírása 1869-ben. Forrásközlés

Az alábbiakban az összeírásban említett foglalkozások többségének magyarázatát ismertetem, lehetőség szerint az egykorú értelmező szótár szócikkeivel.

219 aranyműves (1): Általán minden mives, kinek fő foglalatossága, illetőleg mestersége aranyból dolgozni, milyenek az aranyfonók, aranyozok, aranylemezcsinálók, drága arany szöveteket készítők, arany hímzők. 2. Különösen mives, ki aranyból különféle ékszereket, eszközöket, edényeket, leginkább olvasztás által készít, alakít. asztalos: Eredetileg mesterember, ki asztalokat készített, később szélesb ért. aki fából mindenféle házi bútorokat, fölszerelvényeket, ú. m. ajtókat, ablakrámákat, padlózást stb. készít. ács (2): Építő mesterember, ki fából épületeket s mindenféle épületekhez famunkákat, különösen tetőzéshez tartozókat készít. bábos (2): Bábsütő, mézeskalácsos, siflis, borsoskás. bádog

os: Bádogból, dolgozó, bádogmiveket készítő mesterember, bádogmives. bérlő: Aki valamit bérel, kibérel, bizonyos bérfizetés mellett használ. Házbérlő, földbérlő, kertbérlő, színházi páholy-, zártszékbérlő. bérnök: L. bérlő, haszonbérlő. birtokos: Bizonyos jószágnak, különösen fekvőnek birtokában lévő. bodnár: Máskép: kádár, németesen pintér. Szoros ért. oly mesterember, ki bodonféle edényeket készít, de szélesb értelemben hordókat, kádakat, sajtárokat, kannákat s hasonló faedényeket gyártó mesterembert. húgnál: A német Wagner-ból vétetett által, valamint kollár a tótból. Magyarosan kerékgyártó, különbözik tőle: bodnár. boltos: Kalmár, kis-kereskedő, ki tőzsczikkelyeit boltban árulja. E nevezet leginkább kisebb városokban és faluhelyen divatos. borbély: Tulajdonkép am. beretválás, beretváló, ki némely sebészi műtéteket is végez, pl. fogat húz, köpölyöz, eret vág; de a sebészetet rendszeresen nem tanulta. Falusi borbély. A köznép így nevezi az okleveles sebészeket is. bormérés: Borárulás kisebb mértékekben pl. pint, itcze, messzely, félmesszely, számra. czipész: L. czipővarga. czipővarg

a: Német vargaczéhez tartozó mesterember, ki egyedül czipőket készít. Ettől különbözik a saruvarga. cukrász: Ki czukorból és czukros tésztából különféle süteményeket, alakokat, nyalánkságokat, csemegéket készít. csaplár: Bort kis mértékkel, pl. kupával, itczével, meszelylyel mérő kocsmáros. csapláros: L. csaplár. csárdás: Csárdai csaplár, kocsmáros, haszonbérlő. cserepes: Mesterember, ki a háztetőket cserépsindelylyel födi. cs

éplő: A mezei gazdaságnál azon munkás, ki cséppel veri ki a veteményt, de leginkább a gabna magvát. csizmadia: Mesterember, ki csizmákat varr. Különböztetésül v. ö. varga. csizmazia: L. csizmadia. csut

orás: Mesterember, ki csutorákat, azaz kulacsokat, szopókákat stb. készít, esztergál, esztergálos: L. esztergályos esztergályos: Mesterember, ki különféle kemény anyagokból, pl., fából, csontból, szaruból, gyantakőből sajátságos eszköz (eszterga) által míveket készít. esztergáros: L. esztergályos építész: Személy, ki az építészetet rendszeresen tanulta, és művészileg gyakorolja. építőmester: Mester, ki az építéshez ért, milyenek a kőmives- és ácsmesterek. Különösebben: építész. L. ezt. fazekas (2): Tájszokásilag fazikas, és fazokas. 1) Mesterember, ki fazekakat s egyéb cserépedényeket agyagból készít. Máskép: gerencsér. fazokas: L. fazekas m Czuczor Gergely-Fogarasi János: A magyar nyelv szótára. Pest, 1862-1874. A nem ebből idézett szócikkek hivatkozását külön megadom. Célszerű belepillantani a szócikkekbe: elég csak a pék vagy a pintér foglalkozások magyarázatára utalnom.