Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 34-35. (Kaposvár, 2004)
G. Jáger Márta: Az országgyűlési népképviselet kezdetei Somogy vármegyében (1848-1849)
korabeli események apró részleteire is kitér, ám a választási jegyzőkönyvek száraz adataival összehasonlítva, az olvasó ennyi idő távlatából valójában nehezen tudná eldönteni, hogy melyik választási eseményt örökítette meg, bár valószínűleg csak az elsőn volt jelen (a jegyzőkönyv a pótválasztás alkalmával csak Roboz Pál nevét említi). A cikk második részében a szerző Farkas Lajos helyett következetesen a Fekete Lajos nevet használja. A téves névhasználatnak oka lehet az is, hogy az események időpontjától a visszaemlékezés 1884. évi megjelenéséig viszonylag hosszú idő telt el, valamint az a tény, hogy Fekete Lajost valóban képviselővé választották Tabon, de nem 1848-ban, mert akkor még a csurgói választókerületet képviselte, hanem 1881-ben. 52 Az írás hangulata és korrajza talán némiképpen hozzásegít bennünket, hogy más, hiteles források híján egy történelmi eseményt, kort jobban megértsünk: 5r A tabi képviselő választás emlékezetes marad előttem, míg élek. Már hetekkel előtte folyt az izgalom, kapacitáltuk egymást. ..Fogadások történtek, egymást érték a lakomák, egész nap szólt a zene a községekben. Mert hát arról volt szó, hogy Csapody Pál legyen-e képviselő, vagy Farkas Lajos. Az első akkor még nagybirtokos, kiváló lótenyésztő, kinek paripáit, kocsis lovait nemcsak a dunántúli megyékben, de Bécsben is nagyra becsülték, jó árral fizették. Aztán nemes szívű, ember, talpig gavallér, nagy befolyású. A második tabi lakos, földbirtokos, a nép jelöltje...az értelmiség az első mellé sorakozott, a nép Farkast éltette. Mint jogász akkor jöttem a pápai iskolából.. .Vörös hajtókás, pitykés dolmányt viseltem; pörge kalapomon akkora vörös toll fityegett, hogy csak Madarászé múlta fellyül. Én voltam egyik szónoka a pártnak, tetőtől talpig tűzben és reményben. Szép napok voltak ezek, Magyarország szabadsága ekkor virágzott ki, s a századok története csak kevés hasonlót mutat fel. Eljött a választás napja. Köttsén a vidéknek egyik központja volt, annyira az, hogy midőn korán reggel megindultunk, több mint száz kocsi hagyta el a helységet, tele zászlókkal. Tab mezőváros tele volt néppel, egészen ünnepi ruhában. Nemcsak érdekelt választók voltak jelen, hanem sok kíváncsi.. .mert hát nagy súly volt arra fektetve, ki lesz a képviselő? Midőn az első kocsin a tömeg élén bementem a Rodén féle kastély előtt Tabra társaimmal, zuggó tömeg fogadott. Teledobálták kocsinkat döglött tyúkkal, melyet csak ezen célokból vertek agyon akkor, mint a hazának szánt áldozatokat. Zászlónkhoz olyan gúnyverseket dobáltak, polgári műhelyből került strófákkal, hogy akaratlanul is nagyokat kacagtam rá. íme egy strófa: Vörös toll a Roboz fején, / Tyúkhályog van mindkét szemén, / Most jött ki az iskolából, / S Csapodyért szabadságot / Szorít ki a dudájából.../ Egy kocsin ültek velem Kertkapoly (sic!) István és János, utánunk mindjárt jöttek Antal Farkas és Károly, Stettner István s még több birtokos, ezek kocsija is tömve volt költeménnyel. Midőn a Gothárd ház elé értünk, úgy nézett ki a kocsink belseje, mint az oláhcigányoké, kik baromfi kholcra alkalmával a községekben összeszedik a hullákat. .. .Mindkét házsor elejét elálltak a helybeli kíváncsiak, a községek polgársága pedig úgy állt a Fekete-kúrián táborban, mint az ércfal. Nehéz nap lesz ez gondoltam magamban, de az is volt. Választás előtt pár negyed órával, midőn már a választók mind megérkeztek, Madarász, ki Fekete segítségére jött társaival, felállt egy konyhaszékre nagy éljenzés közt, s népszerű, a polgárság érzékét csiklandó beszédet tartott. A szellemes kis ember csupa láng volt, úgy égett, mint a petróleum. Fekete bársony attilája végig gombolva, nyakán kihajtott inggallérja, elől tömören simult a hosszú fekete szakáll, míg széles karimájú kalapján a vörös strucztoll formálisan derekát érinté. Mire szónoklatát végezé, félig elégett, mint a gyertyabél! ! A beszéd után engem is vallókra kaptak társaim, s beszéltem úgy vagy másfélnegyed óráig; mellettem a köttsei birtokosság, a két Kazay Őszödről, Grubanovics s az értelmiség nagy tömege. A csata kimenetelét előre lehetett látni. Fekete tábora annyira beheccelve, feltüzelve, hogyha valamelyik szűr kigyullad, végig ég az egész sereg. 52 Fekete Lajosról Id. bővebben Pálmány i.m. Nagy Pál közlése 260. p.
