Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 34-35. (Kaposvár, 2004)

G. Jáger Márta: Az országgyűlési népképviselet kezdetei Somogy vármegyében (1848-1849)

jelölése ne ütközzön törvényi akadályokba, a választási jegyzőkönyv tanúsága szerint a helyettes elnöknek kinevezett Farkas Lajos látta el az elnöki teendőket. 43 A tabi választás 1848. június 19-én reggel 9 órakor, a jelöltek ismertetésével kezdődött. Mikor az összesereglett tömeg Madarász László nevét meghallotta, „nagy zúgással és meg nem szűnő folytonos éljenzéssel" fogadta. A kiáltások csillapultával a másik jelölt, Csapody felszólalt és közölte, hogy a követválasztás „meghasonlását nem engedhetvén", a szavazatokat Madarász­nak átengedi, a követválasztásról lemond. Mivel más jelölt nem volt, Farkas Lajos, a választás vezetésére kiküldött elnök hivatalosan Madarász László követté választását jelentette be. Míg a bizottság elvonult a helyszínről, hogy a jegyzőkönyvet felvegye. Közben a Csapody pártiak to­vábbra is ragaszkodtak a szavazáshoz, amelyet a törvény értelmében folytatni kellett, mert tíznél több választó követelte. Erre Madarász választói közölték, hogy ugyan a választás eldőlt, hiszen Csapody visszalépése után Madarász László hivatalosan követté nyilváníttatott, de bíznak a több­ségükben, és a voksolást elfogadják. Ekkor Roboz István, Csapody Pál ajánlója javaslatot tett a szavazatszedőkre. Az elnök közölte, hogy a helységek betűrend szerint következve fognak vok­solni. A Csapody-pártiaknak az volt a kívánsága, hogy a települések lakói egyszerre szavazzanak mindkét jelöltre. Mire az elnök figyelmeztette őket, hogy a zavarok elkerüléséért ők lesznek a felelősek, végül mindenki belenyugodott abba, hogy a voksolás mégis külön-külön történik. A szavazást a Csapodyak részéről Adánd meg is kezdte, e közben egyik szavazatszedő eltávozott a helyszínről, mikor az elnök ezt kifogásolta, nagy zaj és lárma támadt, mire a bizottság tagjai a zajongók közé mentek, hogy rendre és békességre intsék őket. Közben a Csapody pártiak oszlani kezdtek. Az elnök újabb felszólítására közölték, hogy folytatni fogják a szavazást, de közülük senki sem jelent meg, csak Madarász szavazói jöttek. Majd megjelent Bernát József, Bozai György és Roboz István, mint a Csapodyak küldöttei, és közölték, hogy kődobálások történtek, a kereki bíró meg is sérült, ezért Csapody az utcán álló népével eltávozott, és a szavazatszedőit is vissza­hívta. Nehogy a „csend még jobban fölháborodjék" — folytatták, bár szavazni nem fognak, de Csapody a voksolás ellen óvást tesz. Erre a Madarászt kívánók elkezdték a szavazást, tagadván, hogy bármily összeütközésre okot szolgáltattak volna. Sőt kijelentették, hogy mint sokszoros többségben levő fél, csak a törvényes utat kívánják. A jegyzőkönyv szerint, mivel a választmány előtt egyik fél sem tett olyan bejelentést, melyben rendbontás ellen intézkedést kért volna, ezért sem a fegyveres erő használatát, sem pedig a gyűlés feloszlatásának okát nem látták, így a testület törvényes kötelességének tartotta a követválasztás folytatását. Ezt követően az elnök háromszor felszólította a sokaságot, hogy nyi­latkozzon az, aki nem Madarászra akar szavazni. Miután csend lett, és senki nem jelentkezett, a jelenlévők közül mindenki Madarász Lászlót követelte, akinek követté választását az elnök tör­vényesen ismét kihirdette, ellentmondást senki'nem nyújtott be. A tabi eseményekre évtizedekkel később Madarász László egyik levelében így emléke­zett: „én ott Záborszky Imrét ajánlottam, de a kerületnek nem tetszett...ott lévén személyesen, kérdeztem hát, kit akarnak? S ők engem kívántak. Hát legyen, mondám, elvállalom a kijelölést. Megkezdődött a szavazás. Egy jókora rész - többnyire a nemes urak - Csapody Pálra szavaztak. Szavazás közben miért, miért nem - tán a bor itatásért - egy kis csetepaté támadt, s én segíteni óhajtván a zavaron, Csapodyt felkerestem, s meggyőztem őt arról, hogy az itatással vétett, mert én még csak szóba sem álltam. Csapody Pál erre azt felelte, ha tudatom a választókkal, hogy ő is jó hazafi, hát a dologgal felhagy; és én akkor mondám közhallhatásra, hogy eddig Csapody Pál barátomat, mint Somogyban a legjobb hazafiak egyikét ismerem. így a választók kibékülve Mada­rász Lászlóra szavaztak, őt választották képviselővé." 44 Somogyban nem a tabi kerület volt az egyetlen, ahol a választók Madarász László jelölését kívánták - olvashatjuk Madarász említett 43 MOL 1848-1849. Belügymin. Országlászati osztály. Somogy vármegye választási jegyzőkönyvek. 1848: 4884. 44 MOL R 131. Madarász László iratai 1837-1900. Madarász László levele Dömény Józsefhez. 1900. okt. 25.; A levélből részleteket közöl Dömény József a Somogy c. hetilap 1901. dec. 22-ei és 1902. márc. 30-ai sz.-ban, 3. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom