Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 34-35. (Kaposvár, 2004)

C. Tóth Norbert: A somogy konvent oklevelei az Országos Levéltárban (Forrásközlés) (Kilencedik közlemény) 1441-1453

mondott összegért vissza nem váltják; nem elfelejtvén azt, hogy ha Imre vagy atyafiai, familiári­saik és jobbágyaik meggondolatlan cselekedettel (ausu temerario) ez alatt az idő alatt Kelemen­től el akarnák venni vagy őt azokból kizárni, akkor Imre zaklatás címén (in facto calumpnie) legyen elmarasztalva; továbbá ha Kelemen mester Imrét a mondott ügyben a királyi kúriába megidézteti, akkor Imre köteles megjelenni és válaszolni azon a nyolcadon és arról a nyolcadról sem királyi, sem királynéi, sem kormányzói, sem más bárók és országlakosok levelére, sem pe­dig általános hadfelkelés címén nem lehet elhalasztani, hanem azon a nyolcadon be kell fejezni az ügyet (ab ipsis primis octavis nec litteris regalibus, nec reginalibus, nec domini gubernatoris etneque aliorum baronum seu regnicolarum, nec etiam ratione exercitus generalis sew stipendialis in ulteriorem terminum differi valeret seu eadem causa in eisdem primis octavis fine conclusio terminari deberet aliquali). Minderre Imre önként kötelezte magát. Papíron, hátlapján pecsét darabkáival. HDA Doc. med. varia 301. (DF 218795.) - Átírta Garai László nádor 1449. szept. 5-i, a somogyi konventhez szóló csonka mandátumában. HDA Orsich cs. 54-L. (DF 277001.) 992. 1448. augusztus 3. (sab. p. ad vincula Petri ap.) A somogyi Szent Egyed-monostor konventje bizonyítja, hogy Marcali Imre ajtónálló­mester és somogyi ispán Szenyér birtokot, amelyet Tapsonyi Antimusfi Miklós Hunyadi János kormányzónak elzálogosított, aki azt Imrének adta zálogba, mivel Miklós megfizette a zálog­összeget, visszaadja neki. Esztergomi káptalan mit. 57-5-17. (DF 236600.) - Részletes kivonata: Smm 10(1979)91/178. sz. 993. 1448. augusztus 18. (dorn. a. Beati Stephani regis) A somogyi Szent Egyed-monostor konventje emlékezetül adja, hogy személyesen megje­lent előttük Lak-i néhai Twz Benedek fia: Miklós (egr.) - felesége: Orsolya terhét is magára véve - és a következő bevallást tette: ő a Somogy megyei Kethel, Magyare, Saagh és Sary birtokokon lévő minden részét meg Gordowa-i néhai Fancz László fia: János kúriáját minden haszonvétel­ükkel és tartozékukkal - úm. rétek, erdők, ligetek, művelt és nem művelt szántóföldek, szőlőhe­gyek (Promontorium montium vinearum) meg más, bármely néven is nevezett haszonvételek, amelyek azokhoz jogosan tartoznak -, amelyek másik levelük szerint Miklósnál vannak 200 magyar, tiszta, jó és törvényes súlyú aranyforintért zálogban, Gordowa-i néhai László bán fiá­nak: Jánosnak (egr.) ugyanezért az összegért - amelyet tőle már teljes egészében megkapott ­visszaváltásig zálogba adja szavatossággal. Mindezekre önként kötelezte magát. Papíron, hátlapján pecsét nyomával. Bánffy cs. nemzetségi lt. 413. (DF 260966.) 994. 1448. augusztus 26. (f. II. a. decoll. Iohannis bapt.) A somogyi Szent Egyed-monostor konventje emlékezetül adja, hogy személyesen megje­lentek előttük Bachonok-i Imre fia: János és András fia: Benedek és a következő bevallást tették: ők Wayday-i György özvegyét: Orsolyát meg fiait: Benedeket és Lászlót, valamint Sandorhaza­i László fiát: Illést nyugtatják bárhol lévő birtokaikat illető oklevelek és okleveles bizonyítékok visszaadásától és átadásától, amelyeket János és Benedek a zavaros időkben elvesztetlek és fel­mentik ettől az említetteket. Papíron, hátlapján pecsét nyomával. DL 14191. (NRA 1018-34.) 995. 1448. szeptember 2. (in depos. Emerici ducis) A somogyi Szent Egyed-monostor konvent előtt a Méreiek, a Sákosfalvaiak és a Kalocsafalvaiak egyfelől, másfelől Perneszi Pál alnádor és gyermekei Mére, Tokaj és Szenna birtokok felől peren kívül megegyeznek. DL 49322. (Mérey cs. lt. 104.) - Részletes kivonata: Smm 25 (1994) 26/122. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom