Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 34-35. (Kaposvár, 2004)

Szabó Attila: Mindennapok a Szigetvári Magyar Királyi Állami „Rezső" Polgári Fiúiskolában Klebelsberg Kunó minisztersége idején

MINDENNAPOK A SZIGETVÁRI MAGYAR KIRÁLYI ÁLLAMI „REZSŐ" POLGÁRI FIÚISKOLÁBAN KLEBELSBERG KUNÓ MINISZTERSÉGE IDEJÉN SZABÓ ATTILA I. Bevezetés Az iskola a társadalom befolyásolásának egyik leghatékonyabb eszköze. Ezt használták ki az oktatáspolitika 20. századi irányítói, amikor azt is megkövetelték az iskolától, hogy hagyományos - oktató, nevelő, szocializáló - feladatai ellátásán túl, a fennálló politikai hatalom támogatója és kiszolgálója is legyen. A két világháború közti évtizedekben ez mindenekelőtt Trianon tagadását és revízióját jelentette. Az alábbi tanulmány a Szigetvári Magyar Királyi Állami „Rezső" Polgári Fiúiskola mindennapjainak bemutatásán túl - az iskola gyakran általánosítható példáján keresztül - annak számbavétele, hogy az 1920-as években a történelmi Magyarország csorbítatlan helyreállításának igénye, az irredentizmus és a revizionizmus hogyan és mennyiben volt jelen az iskolák mindennapi életében. Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszterről Huszti József és T. Kiss Tamás, a polgári iskolákról Simon Gyula, a korszakról Romsics Ignác művéből tájékozódtunk.

1 Ebben nyújtottak további segítséget Glatz Ferenc, Horánszky Nándor, Mann Miklós, Nagy Péter Tibor, Zeidler Miklós, Pukánszky Béla és Németh András egy-egy kötete.

2 A korabeli források közül - országos viszonylatban - a Magyar Törvénytár, a Hivatalos Közlöny, az Országos Polgári Iskolai Tanáregyesületi Közlöny, a Néptanítók Lapja és a Magyar Statisztikai Szemle nyújtott tájékoztatást. Helyi vonatkozásban a szigetvári „Rezső" polgári fiúiskola tanévenként megjelent értesítői és a helyi újságok (Délvidék, Szigetvár) szolgáltak alapforrásul.

3 Az első világháború, az azt követő - egymásnak gyökeresen ellentmondó - hatalmi viszonyok és a trianoni békeszerződés - amely szentesítette a történelmi Magyarország széthullását - a Közép-Európát kitöltő Osztrák-Magyar Monarchiában addig meghatározó szerepel játszó magyar nemzetet valódi, máig ható traumaként érték. A Horthy-korszak kormányai azáltal, hogy a magyar nemzet és Magyarország társadalmi, szociális, gazdasági és politikai problémáinak döntő többségét a trianoni békeszerződéssel magyarázták, - a „Csonka Magyarország - nem ország, / Egész Magyarország - mennyország!" jelszava alatt - az egész országot anélkül, hogy a társadalomtól idegen nézeteket kellett volna rákényszeríteniük - felsorakoztatták revíziós politikájuk mögé.

4 Mondván, hogy a történelmi Magyarország helyreállítása az alapfeltétele a nemzet és az ország, s benne az egyén boldogulásának, felemelkedésének. A 1 Huszti József: Gróf Klebersberg Kunó életműve. Budapest, 1942. MTA.; T. Kiss Tamás: Állami művelődéspolitika az 1920-as években. Bp., 1998. Mikszáth K.; Simon Gyula: A polgári iskola és a polgári iskolai tanárképzés történele. Bp., 1979. Tankvk.; Romsics ígnác: Magyarország története a XX. században. Bp., 1999. Osiris. 2 Glatz Ferenc: Nemzeti kultúra - kulturált nemzet 1867-1987. Bp., 1988. Kossuth.; Műveltségfelfogások Magyarországon. Szerk. Horánszky Nándor. Bp., 1991. OKI.; Mann Miklós: Oktatáspolitikusok és koncepciók a két világháború között. Bp., 1997. OPKM.; Nagy Péter Tibor: Neveléstörténeti előadások - Előadások a nevelés társadalomtörténetéből - . Bp., 1997. OKI; Zeidler Miklós: A revíziós gondolat. Bp., 2001. Osiris.; Pukánszky Béla-Németh András: Neveléstörténet. Bp., 1998. Nemzeti Tankvk. 3 A Somogy Megyei Levéltár (a továbbiakban: SML) vonatkozó iratanyaga - Somogy Vármegye Közigazgatási Bizottságának iratai, Somogy Vármegyei Tanfelügyelőség iratai, Szigetvári Állami „Rezső" Polgári Fiúiskola iratai - anyakönyvi-, előmeneteli- és mulasztási naplók - olyannyira hiányos, hogy nem nyújtott segítséget a téma alaposabb megismeréséhez. 4 Zeidler Miklós i. m. 161. p.