Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 34-35. (Kaposvár, 2004)

Polgár Tamás: Tisztújítási statutumok és az 1824. évi tisztújítás Somogy vármegyében

többé nem változtathatta, - mindazért, hogy a legszegényebb nemeseknek is személyes, és sark jussai egyformák az első méltóságokéval, és így ha ezeknek meghatalmazott biztosok által engedtetne voksolás, amazoktól is azon nemesi juss meg nem tagadtathatna; - ekkor pedig tudva lévén az, hogy a szegényebb értékű nemesek egyrészrül mezei munkálkodások, másrészrül pedig költséges tartózkodások által méginkább hátráltatnak a személyes megjelenéstől, mintsem a vagyonosak, bizonyosan oly számosan élnének a meghatalmazással, hogy több voksolna hatalmazása mellett, hogy sem személyes jussával - amit azomban a törvényes igassággal[sic!] egyeztetni csak azért sem lehetne, mivel a voksok alá bocsátandó személyek nem tudatván a meghatalmazás, többeknél nem a meghatalmazónak, hanem a meghatalmazottnak kívánságát eszközlené, ami sokszor visszavonhatatlan ellenkezésével a meghatalmazó akaratjának történne; - de igen veszedelmes következéseket is szülhetne, ha a meghatalmazás természetének ellenére úgy adathatna, hogy a meghatalmazott még azt is választhassa, kit a meghatalmazó éppen nem akar; ez pedig elmellőzhetetlen következés volna, akkor midőn a meghatalmazónál tudva nincsenek a candidatusok; - azután meg azért, is, mivel azonfelül, hogy a meghatalmazásoknak bemutatása, és visgálása sok kedvetlen foglalatosságokra, és megbírálásokra okot nyújthatna; nem is követelhet senki sérelmet az itt tagadott hatalmazásból; mert a törvénynek, és szokásnak ösvényén járunk, melyet a voksolásban sinor[sic!] mértékül rendelt az 1723-dik esztendei 58-dik törvény, tagadhatatlan igasság marad, hogy eddig is midőn kikiáltással gyakoroltattak a választások, semmi hatalmazásokra tekintet nem volt, és nem is lehetett, mert ha valaki száztól hatalmaztatott volna is, csak egyszer kiálthatott: - de még végre azért is, mivel sok környül állások, melyek ezen deputatio által fontolóra vetettek, itt azomban specificum

115 nélkül, melyeket írásban foglalni a deputatio nem akar világosságra nem hozathatnak, bizonyítják, hogy valójában az ilyetén hatalmazásoknak elfogadása nyittana legtágosabb mezőt arra, hogy visszaélések történjenek; - meg vagyon pedig győződve a deputatio arról, hogy már akkor amidőn a tekéntetes rendek a kegyes provisoriale

116 parancsolatot elfogadták, azáltal győzettettek meg leginkább, hogy a visszaéléseket magok távoztatni kívánták. Arra nézve sem a meghatalmazottaknak, sem a fentebbi okoknál fogva a gyámatyáknak azon minéműségben, mellyel a törvényes kort még fel nem ért árváknak személyét kormányozzák. Voks nem adatván; - ami a gondviselőket (curatorokat) illeti: minekutána abban állapétotta a deputatio a maga vélekedését, hogy a törvényes korban jutottak magok voksolhatnak, ezek a voksolásra természetesen nem bocsájthatnak. - Végre e. Mivel a tébolyodottak, és rabok nemcsak a törvényes, de még józan értelemben vett természetes szabadsággal sem bírhatnak; azokat pedig kik tisztesség vesztésben (in infamia juris.) megmarasztattak, nemcsak a tiszti hivataloknak viselhetésére I-ae Art: 121. §-o 4-o 1563 Art: 78,'

17 hanem a becsületes emberek társaságára is érdemteleneknek nevezték törvényeink; azért mindezek a tiszti választásnak jussából egyenként kizárattassanak. Utoljára. Negyedik tárgynak vette fel a deputatio azt, hogy a nemesi választó szabadság csak akkor lehet tökéletes, amidőn semmiféle emberi tekinteteknek befolyása, vagy mesterséges vesztegetések által meg nem akadályoztatik; úgy vélekedett, hogy mivel ezt akkor, midőn szóval mondatik ki a voks, sem a közgyülekezet jelenlétében, sem a deputatiok előtt, ahol mindenütt atyák, atyafiak, barátok hallgatják a voksolót, elmellőzni semmiképpen nem lehet; azért fenék feltételül választotta az úgynevezett bádog, vagy fajegyek által felveendő tiszti választást, melynek módját e következendőképp terjeszti a tekéntetes karok, és rendek eleibe: Hogy a. Őméltósága a főispáni hivatalnak helytartója az eránt alázatossággal megkérettessen, hogy mivel a tiszti választásokat megelőző úgynevezett conferentia 118 eddig is szokásban volt, 115 Részletezés. 116 Ideiglenes.7 117Az 1563. évi 78. tc. „A királyi kancelláriából háromféle parancsolatoknak kibocsátásáról." In Magyar törvénytár. 1526-1608. évi törvényczikkek. Bp., 1899. 527. p. 118 Tanácskozás.