Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 34-35. (Kaposvár, 2004)

C. Tóth Norbert: A somogy konvent oklevelei az Országos Levéltárban (Forrásközlés) (Kilencedik közlemény) 1441-1453

1045. 1453. szeptember 29. (in Somogwar, in Michaelis) Palocz-i László országbíró a somogyi egyház konventjéhez. Elmondták neki Marczaly­-i vajdafi János és bánfi György (magn.) nevében, hogy másik bevallást és megegyezést tartal­mazó levele értelmében mindkét (utriusque) Zakan opidum, továbbá Gekenyes, Jutho, Thothfalwa, Feldwar és Kysmaly birtokok meg falvak felét minden tartozékukkal és haszon­vételükkel Zakan-i László özvegyének özvegysége idejére (quousque ipsa sub nomine ipsius Ladislai domini et mariti sui in viduitate perseveraret), továbbá Nesthe, Orsolya és Ilona nevű leányainak férjhez meneteléig (usque tempus maritationis ipsarum) iktattatták. Időközben azon­ban az özvegy Pakos-i Imre felesége lett, az egyik leány meghalt (e seculo decedente), a másik Dombo-i Miklós, a harmadik pedig Kysazonfalwa-i István fia: László felesége lett, de a mon­dott birtokrészeket továbbra is kezükben tartják és használják az ő igen nagy kárukra és sérel­mükre, ezért kéri őket, hogy küldjék ki tanúbizonyságukat, akinek jelenlétében a kijelölt kirá­lyi emberek egyike szólítsa fel őket a birtokok visszaadására, ha ezt nem teszik, akkor tiltsa el őket a további birtoklástól királyi szóval (verbo regio); mindezekről tegyenek jelentést a ki­rálynak. Kijelölt királyi emberek: Gelye-i Ferenc, Opthopan(!)-i János, Gelye-i Péter, Mere-i Vyragos János. A somogyi konvent 1453. október 20-i jelentéséből (1046). Kiadása: Zichy IX. 376-377. 1046. 1453. október 20. (15. die 8. die Michaelis) A somogyi Szent Egyed-monostor konventje jelenti V. László királynak. Palocz-i Lász­ló országbíró szept. 29-i levelére (1045) Gelye-i Péter királyi emberrel Tamás fráter papot, egyházuk őrkanonokát küldték ki tanúbizonyságul. Ők visszatérve elmondták, hogy Mihály­nap 8. napján (okt. 6.) kiszállva Zakan opidum-ba László özvegyének lakhelyére (adpredictum opidum Zakan, consequenterque domum habitationum), ahol személyesen megtalálták az öz­vegyet és a királyi ember királyi szóval felszólította őt meg leányait a birtokrészek vissza- és átadására a Marczaly-iak részére, mire az özvegy azt válaszolta, hogy ő kész ezek átadására, ha a Marczaly-iak a mondott birtokrészek jogai tekintetében, amelyek őt illetik, elégtételt adnak, mivel az özvegy és leányai visszautasították a birtokrészek visszaadását, ezért őket a királyi ember és küldöttük eltiltotta a további használattól és a birtokrészek hasznának meg termésé­nek beszedésétől és beszedetésétől nyíltan és nyilvánosan. Papíron, hátlapján pecsét nyomával. DL 81110. (Zichy cs., zsélyi 17-6.) Kiadása: Zichy IX. 376-378, okt. 21 -i kelettel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom