Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 34-35. (Kaposvár, 2004)
C. Tóth Norbert: A somogy konvent oklevelei az Országos Levéltárban (Forrásközlés) (Kilencedik közlemény) 1441-1453
1014. 1450. február 24. (in Mathie) A somogyi Szent Egyed-monostor konventje emlékezetül adja, hogy személyesen megjelent előttük Marczaly-i vajdafi János (magn.) somogyi ispán - Marczaly-i bánfi György meg fia: László, István meg fiai: György és János terhét is magára véve - egyfelől, másfelől Dombo-i Péter fia: néhai György fia: Miklós (egr.) és János a következő bevallást tette: egyrészt azért, mivel nővére (sororsua), Zakan-i néhai László leánya: kiskorú Orsolya (egr.) Dombo-i Miklósnak törvényesen a felesége lett (lege matrimonialii in consortem tradidisset), másrészt pedig testvéri szeretetből meg más okokból a Somogy megyei mindkét Zakan oppidum-ot Gyekenes, Jutho, Thothfalw, Feldwar, másik (alterius) Maly öröklött birtokaival - amelyek most az országnagyok bírói intézkedése értelmében Zakan-i László özvegyének és kiskorú leányainak kezén vannak az özvegy hitbére és jegyajándéka (pro dote et rebus parafernalibus) meg a leányok leánynegyede (iure quartalitiis) fejében az ő kiházasításukig - minden haszonvételükkel és tartozékukkal - úm. erdők, rétek, szántóföldek, kaszálók és mezők, vizek, vízfolyások, malmok és malomhelyek, medrek (vadi) és vámok (tributa), szőlők, szőlőhegyek jövedelme (proventus vinearum montium) meg más bármily néven nevezettek, amelyek János fél birtokához jogosan és törvényesen tartoznak - vejének (sponso), Dombo-i Miklósnak és feleségének Orsolyának 1000 magyar, törvényes súlyú aranyforintért visszaváltásig elzálogosítja és zálogba adja szavatossággal. Átírta II. Ulászló király a Budán zajló országgyűlésen, Báthory István országbíró kérésére 1492. márc. 28-i oklevelében. DL 14335. (NRA 597-24.) 1015. 1450. március 21. (in Benedicti abb.) A somogyi egyház konventjének oklevele, amely szerint személyesen megjelent előttük (Marcali) Vajdafi János és a következő bevallást tette: ő a Somogy megyei Zakan, Fewldwar, Gyekenes és Jutho birtokokon lévő összes részét minden haszonvételükkel Hando Miklós pécsi polgárnak (civi civitatis Quinqeecclesiensis) meg fiának: Pál diáknak 300 aranyforintért elzálogosította azzal, hogyha nem tudná őket azokban megvédeni, akkor helyettük a Somogy megyei Patha várkastélyt (castellum) meg Patha, Mylwan, Zenthgewrgh, Bassal, Cherew, Kwthosd, Agy és Poklosy birtokokat a zálogösszeg erejéig elfoglalhatja, és ha ezekben sem tudja megvédeni, akkor hatalombajban marasztaltassék el. Tartalmi átírás Mátyás király 1470. nov. 20-i oklevelében. DL 17113. (NRA 179-42.) Újkori másolata uo. 1016. 1450. június 19. (Bude, f. VI. p. [Viti et Mod]esti) Az országnagyok (prelati, barones, nobiles et proceres regni Hungarie universi) a [somogyi egyház konventjéhez]. Elmondták nekik a nyúlszigeti apácák nevében, hogy [ők] Ozla[r] prédium meg Pwzthakeer prédium [feléjnek birtokába, amelyeket egykor Keer-i Dénes, Benedek és Imre zálogosítottak el nekik, be akarnak zálog címén menni; ezért meghagyják a konventnek, hogy küldjék ki tanúbizonyságukat, akinek jelenlétében a kijelölt embereik egyike a szomszédokat és határosokat összehíván vezesse be az apácákat a prédiumokba és iktassa részükre zálog címén, az esetleges ellentmondókat idézze jelenléte elé és ugyanoda tegyenek jelentést is. Kijelölt embereik: Echy-i Pál, Baba-i Pál, [...] András. A somogyi konvent 1450. augusztus 6-a utáni jelentésében (1018). 1017. 1450. július 19. (12. die 15. die nat. Iohannis bapt.) A somogyi egyház konventje emlékezetül adja, hogy a nyúlszigeü apácák részére Zerdaheli Danch Pál ellenében szóló, az országnagyok bírói intézkedésében és a budai káptalan válaszlevelében 7 leírtak értelmében Danch Pálnak Keresztelő Szent János ünnepének 15. napján (júl. 8.) 100 aranyforintot kellett volna fizetnie az apácáknak. Az időpont elérkezvén az apácák ügyvéd7 1450. jún. 26. (A káptalan oklevele mindkét átírásban szerepel.)
