Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 34-35. (Kaposvár, 2004)

Rezümé

REZÜMÉ Tóth Norbert: A somogyi konvent oklevelei az Országos Levéltárban (Forrásközlés) (Kilencedik közlemény) 1441-1453 Borsa Iván az előzőekben 1440-nel zárta le az oklevelek regesztáinak a közzétételét. Az ő munkáját folytatva a szerző ezúttal az 1441-1453 között keletkezett oklevelek kivonatait ismerteti. A 107 közzétett oklevél kivonataiból megismerhetjük a konvent hatáskörét, működését, a nemesek birtokpereit, a birtokok zálogba adását, a határjeleket. A szerző ismerteti az oklevelek átírását, azok állapotát, a jelzeteket pontosan megjelöli. Polgár Tamás: Tisztújítási statútumok és az 1824. évi tisztújítás Somogy vármegyében A tanulmány a Somogy megyei reformkori tiszti archontológia elkészítéséhez kapcsolódó kutatás első eredményeit összegzi. A szerző a 19. század első három tisztújítási statútumát (1800, 1808, 1823.) elemzi. Az 1819. évi 4390. számú helytartótanácsi rendelet a vármegyei tisztikar megválasztásában a fejenkénti szavazást írta elő. A vármegyéknek ehhez alkalmazkodva, újabb tisztújítási szabályrendeletet kellett alkotniuk. Az új statútum alapján rendezték a tisztújításokat országszerte. Somogy megyében a rendelet végleges megalkotására 1823-ig kellett várni, a tisztújításra pedig csak 1824-ben került sor. A restauráció késlekedéséhez a főispáni tisztség betöltetlensége, továbbá az abszolutisztikus törekvésekkel szemben kibontakozó megyei ellenállás is hozzájárult. Mindezen folyamatok történeti elemzését, valamint Somogy vármegye fél politikai életének (1819-1824) összegzését adja a bevezető tanulmány. A publikációt a statútumok szöveghű közlése zárja. G. Jáger Márta: Az országgyűlési népképviselet kezdetei Somogy vármegyében (1848-1849) Az 1848-1849. évi forradalom és szabadságharc eseményeinek feldolgozása, a gazdasági, társadalmi folyamatok sokoldalú feltárása mellett a hazai történetírás viszonylag kevés figyelmet szentelt a változások lényegét érintő közjogi kérdések vizsgálatára. Noszlopy Gáspár kormánybiztosi tevékenysége miatt Somogyban is elsősorban a korszak hadtörténeti kutatása került előtérbe. A szerző ezt a hiányt igyekszik pótolni a vármegye polgári jellegű átalakításának kérdéskörét kutatva. A tanulmány az első népképviseleti országgyűlés somogyi képviselőválasztásának eseményeit, eredményeit mutatja be eddig feltáratlan levéltári források feldolgozásával és közreadásával. Képet alkothatunk a vármegye 1848/49-es politikai mozgalmairól, többek között Madarász László és Noszlopy Gáspár követté választásának körülményeiről, az első népképviselők működéséről. A mellékletben közreadott kimutatások adatokkal szolgálnak a választásra jogosultak számáról és összetételéről. Szabó Attila: Mindennapok a Szigetvári Magyar Királyi Állami „Rezső" Polgári Fiúiskolában Klebelsberg Kunó minisztersége idején A tanulmány a Szigetvári Magyar Királyi Állami „Rezső" Polgári Fiúiskola mindennapjainak bemutatásán túl - az iskola gyakran általánosítható példáján keresztül - annak számbavétele, hogy az 1920-as években a történelmi Magyarország helyreállításának igénye, az irredentizmus és a revizionizmus hogyan és mennyiben volt jelen az iskolák mindennapi életében. A kutatások eredményeként megállapítható, hogy a szigetvári polgári fiúiskola sokszínű életével nem csupán továbbvitte a dualizmus korának oktató-nevelő hagyományait és a családban megkezdett szocializációs folyamatot, hanem alkalmazva a 20. századi pedagógia eredmé-