Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 34-35. (Kaposvár, 2004)

Gyenesei József. A Nagyatádi Szobrász Alkotótelep és Symposion kezdeteiről a hivatalos források tükrében

helyrajzi számú, 844 négyszögöl nagyságú terület egy 1974 augusztusában kötött ingatlancsere-megállapodás során jutott a nagyatádi Búzakalász Mgtsz tulajdonából a Nagyatádi Városi Tanács VB Termelés- és Ellátásfelügyeleti Osztályához. A terület kezelője 1975-től a városi tanács művelődésügyi osztálya lett.

27 A város délkeleti határában fekvő hatalmas rét, amely nyugatról a Rinya patakkal és a Malom-árokkal határos, megfelelő környezetet kínált a majdan elkészülő alkotások számára. A városi tanács művelődésügyi osztálya 1974 nyarának végén a szombathelyi székhelyű Vas Megyei Tanácsi Tervező Irodát kérte fel a művésztelep terveinek elkészítésére, amely az ajánlati felhívást elfogadta.

28 Az októberben megkötött tervezési szerződésben a Vasiterv vállalta a tanulmányi és kiviteli tervek elkészítését és 1975. február 20-ig a megrendelőnek történő átadását, összesen 201 ezer forint tervezési díjért. A munkát a kőszegi iroda végezte el Dévényi Ferenc vezetésével.

29 Az építkezések 1975. március elején kezdődtek meg.

30 Az épületek, a hozzájuk vezető utak, a víz és a villanyvezeték alig 500 ezer forintból készültek el, amelyet Műdig István pénzügyi osztályvezető közbenjárására biztosított a megyei tanács. „A fő szervező Szabolcs Ferenc és Juhász Sándor, az ő segítőik Mêliez György, Payer János, Pitz Géza és sokan mások voltak. Igazi társadalmi összefogás valósult meg: a városi munkahelyek dolgozói, a katonák, a diákok dolgoztak együtt."*

1 Az alkotók szálláshelyét biztosító pihenőház mellett egy 80 négyzetméter nagyságú műhely és fafaragó szín, valamint a faanyagok tárolására alkalmas raktár felépítésére került sor. Az alkotótelep létesítésével kapcsolatos feladatok megszervezésére egy kis csapat alakult, tagjai: Bencsik István, Rumi Attila, András József, Gulyás József, Dezső Lászlóné, a városi művelődésügyi osztály vezetője, dr. Madosfalvi Ferenc és Vörös Béla, a városi tanács osztályvezetői, illetve Pitz Géza, a városi tanács költségvetési üzemének vezetője voltak.

32 Az alkotótelep létrehozását segítette a Magyar Képzőművészek Szövetsége. A támogatás azonban együtt járt a hatalom részéről megnyilvánuló ellenőrzéssel, melynek letéteményese maga a szövetség volt.

33 Delegáltjaik, Bencsik István és ifj. Szabó István szobrászművészek látták cl a szakmai irányítást. Feladataik közé tartozott a művésztelep nyitása előtt s idényjellegű működése alatt a telep tartalmi munkájához szükséges szakmai segítségnyújtás, a szövetség és a városi tanács művelődésügyi osztálya közötti kapcsolattartás biztosítása. A velük kötött megbízási szerződés a művészek kötelességeként írta elő a város képzőművészeti életének alakításában, az alkotótelep területén létrejövő közgyűjtemény rendezésénél történő segédkezést és a helyi szakemberek irányítását.

34 A telep ügyeinek intézésében dr. S. Nagy Katalin művészettörténész is jelentős szerepet játszott. 1974 októberében a Nagyatádi Városi Tanács V. B. Művelődésügyi Osztálya a művésztelep létesítésének előkészítésével kapcsolatban beszámolót készített a tanácselnök számára.

35 Ebből kiderül, hogy a szervezők több működő telepet megnéztek a nagyatádi létesítmény beindításához szükséges gyakorlati tapasztalatok megszerzése érdekében. így felkeresték a siklósi Kerámia Symposiont, a szintén ezen a településen működő szobrász alkotótelepet, valamint a zalaegerszegi művésztelepet is. Ezek a látogatások számos megoldandó kérdésre és feladatra irányították rá a nagyatádiak figyelmét: már a szervezés alatt szükséges a telepvezető beállítása, rendezni kell a finanszírozás kérdését, a gazdasági vezetés problémáit, patronálási és 27 SML Nagyatádi Járási Földhivatal iratai 28 SML Nagyatádi Városi Tanács VB. Művelődésügyi Osztályának iratai (A továbbiakban: Műv. Oszt.) 5723/ 1974., 5723-2/1974. 29 Uo. 30 SML Műv. Oszt. 5806/1975. 31 Hamvas: 2. p. 32 Uo. 2. p. 33 Géger: 381. p. 34 SML Műv. Oszt. 5560-2/1975. 35 SML Műv. Oszt. 5723/1974.